|
|
|
|
Az ÁVÜ sajtótájékoztatója (1. rész)
|
1990. november 7., szerda - A magyarországi privatizáció
megfelelő ütemben, egyenletesen halad - hangsúlyozta Csepi Lajos, az
Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója szerdai
sajtótájékoztatóján. Az ügyvezető igazgató többször kitért arra,
hogy nem helytálló a Világgazdaság című napilap november 7-ei
számának, a Reuter hírügynökség alapján közölt elemzése. E cikk
elsősorban a külföldi beruházók véleménye alapján íródott, akiknek
sok szempontból eltér az érdekük az Állami Vagyonügynökségtől, azaz
az állami vagyon eladásával megbízott állami szervétől - mondta.
Csepi Lajos szerint - a kormány és a parlament által elfogadott törvények szellemében - a piaci elveknek megfelelően kell végrehajtani Magyarországon a privatizációt. Ennek fontos része az egyes tranzakciók során a megfelelő vagyonértékelés, a versenytárgyalásos forma betartása, amely ugyan időben lassíthatja a privatizáció végrehajtását, de mindenképpen szükséges a magyar gazdaság jelenlegi állapotában. A gyorsított privatizáció esetén ugyanis jelentős túlkínálat keletkezne a privatizációs piacon, amelyre egyrészt nem lenne megfelelő fizetésképes kereslet (és így a magyar kisbefektetők kiszorulnának az új tulajdoni szerkezet kialakulásának folyamatából), másrészt pedig az állam bevételeit is jelentősen csökkentené a gyorsított privatizáció. Az állami cégek gyorsított úton történő magánkézbe adása hozzájárulna a jelenlegi torz piaci struktúra továbbéléséhez és veszélyeztetné az első privatizációs program eddigi eredményeit.
Az ÁVÜ március eleje óta 160 vállalat átalakulásában vett részt; a tranzakció 60 milliárd forint értékű állami vagyont érintett. Az első privatizációs programban 20 magyar vállalatot adnak el, decemberben újabb 20-25 vállalat eladását hirdetik meg, az ÁVÜ további programjai során pedig mintegy 60 vállalatét. Továbbra is meghatározó szerepet fog játszani a spontán privatizáció a vállalati átalakulások terén. A legjelentősebb magyar vállalatok eladását azonban különleges figyelemmel kísérik, és így összességében Magyarországon évente 100 vállalat kerülhet privatizálásra. (folyt.köv.)
1990. november 7., szerda 16:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az ÁVÜ sajtótájékoztatója (2. rész)
|
Rácz Ernő, az ÁVÜ Előprivatizációs Igazgatóságának igazgatója elmondotta: a kiskereskedelemre és szolgáltatásokra vonatkozó előprivatizációs törvény alapján egy hónap állt a vállalatok rendelkezésére, hogy a törvény hatálya alá eső kereskedelmi egységeiket bejelentsék. Eddig csaknem 200 vállalattól érkezett bejelentés, 98 azonban határidőmódosítást kért, amelyek közül 51 kérelmét elutasították. Az ÁVÜ azonban úgy döntött, hogy ebben az évben konzekvencia nélkül küdhetik el újabb bejelentéseiket az érintett cégek.
Rácz Ernő kifejtette, hogy számos vállalkozó már érdeklődött a kereskedelmi, szolgáltatási egységek vásárlásáról. Az Állami Vagyönügynökség Előprivatizációs Igazgatósága már kidolgozta az egységek vagyonértékelésére vontakozó irányelveket, amelyeket hamarosan közzétesznek. A vagyonértékelésekre minden egyes esetben pályázatot írnak majd ki. Az ÁVÜ munkatársai kidolgozták annak módját is, hogy a vállalatok jelentéseiket milyen formában tegyék számítógépes feldogozásra alkalmassá. Az első értékesítésre december közepén kerül sor, ekkor a kecskeméti Konzum Kereskedelmi Vállalat 14 egységét ajánlják fel megvételre, majd hamarosan a Tolna megyei Vendéglátóipari Vállalat 9 egységét próbálják meg eladni. Az ÁVÜ az árverezés módjáról is útmutatót bocsát majd ki. Az igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy két dolog lassíthatja az előprivatizációt. Egyrészt jelenleg még nem működik megfelelően az Egzisztencia Alap, másrészt pedig minél előbb módosítani kell a helyiséggazdálkodásra vonatkozó jogszabályokat. (MTI)
1990. november 7., szerda 16:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|