 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Mérlegen:
A forint konvertibilitásának esélyeiről
"- Ha a jelzett időn belül nem sikerül konvertiblissé tennünk a
forintot, akkor tulajdonképpen kudarcot vallottunk. - Ez a
kijelentés Rabár Ferenc pénzügyminisztertől származik, aki nyomban
hivatalba lépte után kifejtette a Financial Times munkatársának: két
éven belül meg kell valósítani a forint konvertibilitását, és ez az
állapot valószínűleg 1991 vége és 92 nyara között fog bekövetkezni.
Az a körülmény, hogy a pénzügyminiszter a kormány egész
gazdaságpolitikáját a konvertibilitás elérésétől tette függővé,
tulajdonképpen érthető, teljesen logikus. Egyszerűen fogalmazva: a
kormány legfontosabb célja rövid időn belül működőképes piacgazdaság
létrehozása. Miután ez az alapfeltétele annak, hogy a forint
konvertibilis pénzzé váljon, a konvertibilitás hiánya azt
bizonyítaná, hogy az országnak nincs működőképes piacgazdasága -,
vagyis a kormány fő gazdasági célja nem valósult meg.
Ez érthetővé teszi azt is, hogy miért nem valósulhatott meg a
konvertibilitás a kommunista uralom időszakában - noha annak idején
rengeteget beszéltek róla a kommunista illetékesek - ez a cél
tulajdonképpen nem volt napirenden, mert a kommunista vezetés
piacgazdaságot nem is akart létrehozni."
|
|
|
|
|
|
 |
Lengyel elnökválasztás (1.rész)
|
Barabás T. János, az MTI tudósítója jelenti:
Varsó, 1990. november 25. vasárnap (MTI-tud) - Vasárnap
Lengyelország történelmében először került sor szabad és közvetlen
elnökválasztásra. A több mint 22 ezer szavazóhelyiségbe 27 és fél
millió választópolgárt vártak. A versenyben hat jelölt indult: a
legesélyesebbnek tartott Lech Walesa, a Szolidaritás elnöke, Tadeusz
Mazowiecki miniszterelnök, Stanislaw Tyminski független jelölt,
Wlodzimierz Cimoszewicz, a baloldal közös jelöltje, Roman
Bartoszcze, a Lengyel Parasztpárt elnöke és Leszek Moczulski, a
Független Lengyelország Konföderációja nevű radikális jobboldali
párt elnöke.
Wojciech Jaruzelski, a távozó államfő szavazatának leadása után
újságíróknak kijelentette, hogy rendkívül felelősségteljes munka vár
az új köztársasági elnökre. Legfontosabb feladata véleménye szerint
az, hogy felül tudjon emelkedni a nemzet megosztottságán, és a
többség akaratát teljesítve is képviselni tudja a kisebbséget.
Tadeusz Mazowiecki miniszterelnök és köztársasági elnökjelölt
csupán annyit nyilatkozott, hogy ha nem hinne győzelmében, nem
indult volna a választásokon.
Leszek Moczulski, a jobboldal jelöltje kijelentette: a Független
Lengyelország Konföderációja a választásokat újabb lépésnek tekinti
az ország függetlenné válásának útján, s ebből a szempontból
győztesnek érzi magát, függetlenül attól, hogy hány szavazatot kap.
Wlodzimierz Cimoszewicz úgy vélte: fontos esemény e választás a
demokrácia tanulásának folyamatában és jelentős lépés a lengyel
politikai rendszer fejlődésében.
Mikolaj Kozakiewicz, a szejm marsallja, utalva arra, hogy a
Szabadság és Béke nevű szervezet a választás bojkottjára szólított
fel, kijelentette: a demokrácia lényege az, hogy mindenkinek joga
van elveinek megfelelően cselekedni. Úgy vélte, hogy a társadalom
tisztában van e választás jelentőségével, és nem hiszi, hogy
tudatosan 1-2 százaléknál többen maradnának távol a szavazástól.
(folyt.)
1990. november 25., vasárnap 17:32
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|