|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az Agrárszövetség közleménye
"... a
falvak lakosságát a kritikus mértékig megosztja a Független
Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt és az Agrárszövetség éles
szembenállása. Ezért indítványozza, hogy haladéktalanul kezdődjenek
érdemi tárgyalások a két párt egymáshoz való viszonyáról.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Magyar politikai körkép
"Antall József két év türelmi időt kért, a pártharcok
felfüggesztését és pragmatikus kormányzást ígért. Ám az azóta eltelt
időben nemhogy enyhültek volna a pártküzdelmek, de sikerült
összevesznie az eddig szövetséges SZDSZ-nek és a Fidesz-nek és a
kormányzó MDF-en belül is egyre nagyobb a válság. Ennek egyik
kifejeződése volt Csurka Istvánnak, az MDF elnökségi tagjának,
parlamenti képviselőnek az a rádiójegyzete, amelyben alig burkolt
történelmi párhuzamokra figyelmeztette a miniszterelnököt mondván,
hogy eddig minden kormányfő megbánta, aki cserbenhagyta
szövetségeseit; Tildy Zoltán is például, aki leghűbb embereit
vetette el a hatalomért.
"
|
|
|
|
|
|
|
Küszöbön a megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal - újabb
részletek a tárgyalásokról (1. rész)
|
1990. december 22., szombat - Hamarosan létrejöhet a
megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal, hiszen szakértői szinten
már megszületett az egyezmény, s ha a magyar parlament is jóváhagyja
a 78 milliárd forintos deficittel számoló jövő évi költségvetést,
várhatóan az IMF Igazgatótanácsa is kedvezően dönt - mondotta Kovács
Álmos pénzügyminisztériumi államtitkár-helyettes szombati
sajtótájékoztatóján.
Beszámolt arról, hogy az IMF alapvetően egyetért a magyar gazdaságpolitika fő irányaival, a piacgazdaság kiépítésével, a privatizáció gyorsításával, az állam gazdaságban betöltött szerepének fokozatos visszaszorításával. Helyesli azokat a kormányzati erőfeszítéseket is, amelyek az infláció megfékezését szolgálják. Vita egyetlenegy kérdésben volt a kormány és az IMF-szakértők között. Ez pedig, hogy a jövőre mintegy 2 milliárd dollárra becsült veszteséget - amely a külgazdasági körülmények megváltozása miatt éri az országot - milyen hányadban kell saját erőből elviselni, és milyen mértékben lehet külföldi hitelekkel megfinanszírozni. Természetesen az IMF azt szorgalmazta, hogy a magyar gazdaság minél nagyobb mértékben saját erőből teremtse elő a forrásokat. A nemzetközi tapasztalatok ugyanis azt bizonyítják, hogy ahol a piacgazdaságokban hagyták érvényesülni a kedvezőtlen külső körülményeket, az állam nem avatkozott be, ott az alkalmazkodási periódus rövid és sikeres volt. Ahol az állami beavatkozás tompította ezeket a hatásokat, a gazdaság hosszabb távon és nehezebben alkalmazkodott.
Az IMF szakértőivel sikerült azonban megértetni, hogy Magyarországon még nem működik megfelelően a piacgazdaság, másrészt az életszínvonal az elmúlt 10 év során fokozatosan csökkent, s a lakosság elérkezett tűrőképessége határához. Amennyiben drasztikusan tovább romlana a helyzet, társadalmi robbanást eredményezhetne, ami veszélybe sodorná a gazdasági rendszerváltást.
Így jött létre végül is a kompromisszumos megállapodás, miszerint a kétmilliárdos veszteség felét saját erőből kell ellensúlyozni, a másik felére viszont az ország külföldi hitelt vesz fel. Így jövőre a folyó fizetési mérleg hiánya valószínűleg 1.2 milliárd dollár körül alakul. Az IMF a hároméves program keretében 1991-ben mintegy 1 milliárd dollár hitelt folyósít Magyarországnak, amellyel nagymértékben megkönnyíti az ország külső finanszírozását. (folyt.köv.)
1990. december 22., szombat 14:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Küszöbön a megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal - újabb
részletek a tárgyalásokról (2. rész)
|
A Nemzetközi Valutaalap szakértői évente kétszer fogják ellenőrizni a megállapodásban foglaltak teljesítését. Az 1991-es esztendőben elért gazdasági eredményektől függ, hogy a hároméves megállapodás következő két esztendejében milyen összegű hitelt folyósít a Nemzetközi Valutaalap Magyarország számára.
Kovács Álmos arról is beszámolt, hogy a vártnál jóval kedvezőbb egyezmény előkészítéséhez nagymértékben hozzájárultak az idei kedvező gazdasági eredmények. Magyarország több tekintetben lépéselőnyben van a többi kelet-európai országgal szemben. Egyrészt a magyar vállalatoknál megkezdődött az alkalmazkodás a kelet-európai kereskedelemben lejátszódó jelentős változásokhoz. Az idén ugyanis mintegy 30 százalékkal csökkent a rubelexport, de úgy tűnik, hogy a korábban szocialista piacra termelt termékek számottevő részét sikerült másutt értékesíteni. A dollárelszámolású kivitel ugyanis 17 százalékkal nőtt, s ez részben ellensúlyozta a kelet-európai piacvesztést. Így valószínűleg már nem lesz olyan súlyos a visszaesés a kelet-európai országokkal folytatott kereskedelemben a jövő esztendőben. Igen figyelemreméltó az is, hogy Magyarország a legigényesebb piacon, az EK-országokban, és különösen Németországban növelte leggyorsabban az eladásokat.
Bizonyos jelek arra is utalnak, hogy megkezdődött és gyorsulóban van a gazdaság struktúrájának átalakulása. Korábban - több mint egy évtizedig - ez csupán meghirdetett gazdaságpolitikai célkitűzés volt, ám semmiféle eredményt nem sikerült elérni. A jelenlegi statisztikai adatok azt mutatják, hogy 1990-ben a nagyvállalatok termelése 10 százalékkal csökkent, míg a kiscégek, kisvállalkozások értékesítése 200 százalékkal emelkedett. A dollárelszámolású export számottevő növekedéséhez nagyban hozzájárult a feldolgozóipar, a gépipar javuló versenyképessége is.
Az átalakuló gazdasági struktúra egyelőre nem eredményezett tömeges munkanélküliséget. Ez többek között azzal magyarázható, hogy Magyarországon a többi kelet-európai országhoz képest fejlettebb a szolgáltatási szektor, így ezek, valamint a gyorsan bővülő kisvállalkozások képesek voltak a feleslegessé váló munkaerő felszívására. Így a munkanélküliség még nem éri el a foglalkoztatottak 2 százalékát, s valószínűleg nem is lesz olyan nagymértékű, mint a szomszédos kelet-európai országokban.
Összehasonlítva a térség többi országaival, Magyarországon megy végbe leggyorsabban a privatizáció. Hazánkban kiépült a privatizáció intézményrendszere, megszülettek a szükséges jogszabályok, s a folyamat már megkezdődött. (folyt.köv.)
1990. december 22., szombat 14:37
|
Vissza »
|
|
Küszöbön a megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal - újabb
részletek a tárgyalásokról (3. rész)
|
Eddig a privatizálható állami vagyon 7-8 százaléka került magánkézbe, s a vagyon további 10 százalékáról folynak a privatizációs tárgyalások. Jelentős előnyt élvez Magyarország a külföldi működőtőke beáramlása tekintetében is. Mintegy 1 milliárd dollárra tehető a hazánkban lévő külföldi működőtőke, s ennek fele 1990-ben jött az országba. (MTI)
1990. december 22., szombat 14:39
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|