Rendszerváltás és az MTI

	A MOSZ elnökségének állásfoglalása a földtulajdoni rendezésről szóló pártközi szándéknyilatkozatról (1. rész) (OS)
1990. november 22., csütörtök - A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöksége üdvözli a kiskunmajsai fórumon részt vevő parlamenti pártoknak azt a kinyilvánított szándékát, hogy az Alkotmánybíróságnak a szövetkezeti tulajdon alkotmányosságát megerősítő határozata tiszteletben tartásával keresik a földtulajdonnal kapcsolatos történelmi sérelmek orvoslásának az útját. Ugyanakkor sajnálattal állapítja meg az elnökség, hogy a kiadott nyilatkozat ezzel a szándékkal és az Alkotmánybíróság határozata szellemével ellentétes. A szövetkezetek számára az a javasolt megoldás elfogadható, hogy az állam kisajátítás útján, teljes kárpótlás mellett biztosítson földet a kárpótlásban részesülők közül ezt igénylőknek és hogy ezek az állam által részükre adott kártalanítási kötvénnyel fizessenek. Nem fogadható azonban el az, hogy a termelőszövetkezeti tagság - akár közvetlen, akár közvetett megoldásokkal - a jóvátétel teherviselője legyen. A közös nyilatkozat egyébként - ennek az egyetlen szándéknak a kivételével - nem értelmezhető. A használt fogalmak és meghatározások a szöveget ellentmondásossá teszik és alkalmat adnak arra, hogy ki-ki a saját érdekei szerint értelmezhesse. A szövetkezeti tagság őszintén kívánja és sürgeti a korábbi sérelmek jóvátételét, a volt tulajdonosok kártalanítását. Ennek érdekében a MOSZ elnöksége megismétli e kérdésben már többször megfogalmazott álláspontját: - Valamennyi tulajdoni sérelmet szenvedett állampolgár kártalanításáról egységes módon, kártalanítási kötvénnyel kell gondoskodni. Az Alkotmánybíróság ítélete nem teszi lehetővé, hogy a korábban földtulajdonnal rendelkezők ebben a tekintetben más elbírálást élvezzenek. - A kártalanítás mértékét - a közteherviselés meghirdetett elvének megfelelően - a társadalom egészének teherviselő képességéhez kell igazítani.. - A kártalanítás során földtulajdont szerezni kívánók igényeinek a kielégítésére elsősorban az állami tulajdonban lévő földeket kell felhasználni. Amennyiben a rendelkezésre álló állami föld erre nem elegendő, az állam a szövetkezeti közös tulajdonban lévő föld - annak meghatározott mértékéig terjedhető - kisajátítása útján gondoskodik erről. Ennek során a kisajátítási törvény szabályait kell alkalmazni, beleértve a bírósági út igénybevételének lehetőségét is. (folyt.köv.) 1990. november 22., csütörtök 15:54
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »