Rendszerváltás és az MTI

	Az alkotmányügyi bizottság kétnapos ülése (1. rész)
1990. november 22., csütörtök - A köztársasági megbízott jogállásáról, hivataláról és egyes feladatairól szóló törvényjavaslat, továbbá a külföldiek magyarországi befektetéseiről, az állami vagyon utáni részesedésről, a vállalkozási nyereségadóról, az általános forgalmi adóról, a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvények módosítására előterjesztett javaslatok általános vitára bocsáthatók. Így foglalt állást - lényegében vita nélkül - kétnapos, szerdán és csütörtökön tartott ülésén az Országgyűlés Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottsága. A testület foglalkozott a helyi önkormányzatokról szóló törvény módosítását szolgáló indítvánnyal is, amelynek célja: épüljön be e törvénybe, hogy az önkormányzatok feladatai közé tartozik az óvodák fenntartása is. A bizottság úgy ítélte meg, hogy nincs szükség az önkormányzati törvény módosítására, hiszen az oktatási törvény ezt állami feladatként jelöli meg. Emellett várhatóan rövid időn belül a Parlament elé kerül az önkormányzatok feladat- és hatásköréről szóló törvényjavaslat, amelyben ugyancsak foglalkoznak majd ezzel a kérdéssel. Éppen ezért felesleges most újból hozzányúlni az önkormányzati törvényhez csak azért, hogy egy harmadik jogszabály is rendelkezzék az óvodákról. A bizottság feladatul kapta, hogy alakítsa ki álláspontját a ,,rendszerváltást a főügyészek körében is,, címmel benyújtott interpellációról. (Ismeretes, hogy Szabó Lukács (MDF) interpellált e tárgyban a legfőbb ügyészhez, akinek a plénum előtt elhangzott válaszát ő maga elfogadta, a törvényhozás azonban nem. A válasz lényege az volt, hogy a személycserék az ügyészségi szervezet átfogó reformjának keretében zajlanak majd le, pályázati rendszerben.) Az alkotmányügyi bizottság véleménye az volt, hogy a legfőbb ügyész válasza megalapozott volt, e kérdésben tehát további intézkedésre nincsen szükség. A legtöbb munkát ezúttal is a módosító indítványok átvizsgálása jelentette. A bírák, az ügyészek, a bírósági és ügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadalamazásáról szóló törvényjavaslathoz érkezett indítványok többsége egy kedvezőbb, helyi szinten nagyobb megbecsülést jelentő előmeneteli rendszer kialakítását szorgalmazta. Azaz például azt: egy helyi bíróságon dolgozó bírónak ne csak az legyen a perspektívája, hogy magasabb szintű bíróságra kerül. (folyt. köv.) 1990. november 22., csütörtök 14:37
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az alkotmányügyi bizottság kétnapos ülése (2. rész)
Legyen lehetősége arra, hogy helyben maradva ,,magasabb fizetési osztályba léphessen,,. (Az eredeti előterjesztés ugyanis a javadalmazási rendszer fizetési osztályait évekhez köti, s az ilyen előrelépés lehetősége a nyugdíjazás előtt bizonyos idővel megszűnik.) A módosítások célja tehát az, hogy a bírákat már helyben megbecsüljék, hiszen éppen a helyi bíróságokon kell jó bíróknak dolgozniuk, mert az ő vállukon nyugszik a legnagyobb teher. Ugyanez vonatkozik - a testület megítélése szerint - a megyei bíróságok bíráira is. Ebben a kérdésben konszenzus alakult ki a bizottságban. (Egyébként ez volt az a törvényjavaslat, amelyről a közelmúltban a testület úgy vélekedett: úgy készítették elő, ahogyan az ,,a nagykönyvben meg van írva,,, s ezért javasolták is a parlamenti pártoknak, hogy vita nélkül fogadják el.) (MTI) 1990. november 22., csütörtök 14:40
Vissza »