Rendszerváltás és az MTI

	A fájdalmas hitelkorlátozások kora (1.rész)
Tokió, 1990. november 22. csütörtök (Reuter) - A dereguláció és a szédítő virágzás évtizede után, amelyben a világ bankipara megerősödött és tőkéjét dömpingszerűen dobta piacra, most a következményként jelentkező hitelkorlátozás szorult helyzetbe hozza a cégeket és a fogyasztókat egyaránt. Évekbe telhet, mire a dolgok újra egyenesbe jönnek - mondja Roger Gough, a japán Baring Securities pénzpiaci elemzője. A bankok szó szerint korlátozzák egyensúlyi mérlegük mindkét oldalát. A pénzpiacok 80-as években lezajlott liberalizálása a kockázatos, magas hozamú üzletek felhajtására ösztönözte a bankokat, akik lépést akartak tartani a betéti és kölcsönpiacokon egyaránt elszaporodott versenytársakkal. Most azonban sok bank kevésbé kockázatos üzletek után néz, hogy felszínen maradhasson a tengernyi baj közepette, amelyek között a harmadik világ adósságproblémáit, az érték- és ingatlantőzsdék forgalmának esését, a részvénytársaságok vagyonának lassuló növekedését és a szigorú tőke-tartalékalap előírásokat emlegetik. Még a német bankok is - amelyek londoni, New York-i és tokiói társaiknál kisebb mértékben vannak kitéve a kíméletlen nemzetközi hitelkörnyezetnek - összességében a bevételek növekedésének lassulását jelzik 1990-re. Tokióban és New Yorkban idén a bankrészvények egyes esetekben több mint ötven százalékot vesztettek értékükből. Pénzpiaci elemzők szerint a zord nemzetközi hitelpiac megnehezíti majd a cégeknek, hogy megfelelő pénzalapokhoz jussanak, a fogyasztóknak pedig, hogy kölcsönökre tegyenek szert a jelenlegi magas kamatlábak és az Öböl-válság miatt megemelkedett olajárak mellett. Ez tovább lassíthatja a gazdasági növekedést és recessziót idézhet elő, amellyel számos országnak kell megbirkóznia. Egyszerűen az a helyzet, hogy a bankok képtelenek lesznek annyi hitelt nyújtani, amennyit szoktak - mondja egy vezető japán bank tervezési osztályának igazgatóhelyettese. Nehezebb lesz kölcsönökhöz jutni. A gyenge üzletmenetre adott válaszként a bankok egyesülnek, megnyírbálják külföldi pénzügyi műveleteiket, kintlévőségeiket eladják, s néhol létszámcsökkentéshez folyamodnak. (folyt.) 1990. november 22., csütörtök 14:09
Vissza »

	A fájdalmas hitelkorlátozások kora (2. rész)
Nagy-Britannia négy legnagyobb számlavezető bankja - a Barclays Plc, a Midland Bank Plc, a Lloyd Bank Plc és a National Westminster Bank Plc - bejelentette, hogy munkaerő-létszámát a következő években többezer fővel csökkenti. Az Egyesült Államok ingatlanadósságoktól sújtott bankjai hasonlóan drákói intézkedésekhez folyamodtak. Az olyan bankóriások, mint a Citicorp és a Chase Manhattan Corp idén összesen több mint hétezer alkalmazottját nyilvánította feleslegesnek. A nemzetközi tőkeelőírások súlyosan nehezednek még a legnagyobbaknak tartott a japán bankok külföldi kölcsönügyleteire is - mondják az elemzők. Az irányító testület szerepet betöltő Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS), amelyben a legfejlettebb hatalmak központi bankárjai képviseltetik magukat, előírják majd a nemzetközi piacokon tevékenykedő bankoknak, hogy 1993 elejére kintlévőségeik vagy kölcsöneik legalább nyolc százalékát kitevő tőkével rendelkezzenek. A tokiói értékpiac forgalmának idei zuhanása azonban alámosta a japán bankok alaptőkéjét, és elemzők szerint közülük sokan drámaian csökkentik londoni és New York-i kintlévőségeiket. Ez a kivonulás lehetőséget nyújthatna az amerikai és brit bankoknak arra, hogy ők lépjenek a japánok megüresedett helyére. De az amerikai bankokat külön sújtja majd, hogy a japánok csökkentik egyesült államokbeli befektetéseiket és bankjaik kevesebb kölcsönt vásárolnak az amerikai bankoktól - amelyek maguk is azért küzdenek, hogy meg tudjanak felelni a BIS előírásainak. A BIS tőke-tartalékalapra vonatkozó előírásai bizonyosan nem áthághatatlanok. De korlátozzák a kintlévőségek, vagyis a kölcsönök növelését, következésképp visszafogják az amerikai bankok profitnövekedését - fejtegeti Brent Erensel, a New York-i Donaldson Lufkin Jenrette elemzője. Szaporodni fognak az elbocsátások, és tért hódít a kintlévőségek eladása. A kölcsönállomány méreteinek csökkentése céljából a nyugati pénzközpontokban székelő bankok hozzáláttak kölcsöneik értékpapírok formájában történő eladásához. Japán azonban nem rendelkezik a probléma ilyetén megoldásához szükséges infrastruktúrával és szakemberekkel. De a japán nagybankok többsége és négy legnagyobb értékpapír-kereskedő cége tanulmányozza a módszert, és a következő két-három évben értékpapírokká alakítja kintlévőségeit. (folyt.) 1990. november 22., csütörtök 14:12
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A fájdalmas hitelkorlátozások kora (3. rész)
Eközben a japán bankok keresik a fúziók lehetőségét. Divatos megoldás: megerősödni - mondja Gough a Baringtól Securities-től. Japánban csupán az elmúlt hetekben két bankösszeolvadásra került sor azzal a céllal, hogy az érintett bankok versenyképessé váljanak a betétek és a kölcsönök piacán. Elemzők valószínűnek tartják, hogy a következő öt évben a bankfúziók és bekebelezések nagyobb hullámának leszünk tanúi. A hangsúly a pénzműveletek karcsúsítására kerül majd, hogy a bankok csökkentsék a mérleg mindkét serpenyőjében lévő tételeket, és csökkentsék a kölcsönállomány méreteit - állítja egy központi japán bank egyik vezetője. Ez a megnyírbálás kritikussá válhat, ha a bankok világszerte sikeresen megbirkóznak a dereguláció hullámával, amely fokozta a versenyt a bankok és más pénzintézetek között. Elemzők kétlik, hogy a bankvilágban jelentős fordulat állhatna be a közeli jövőben. A legfőbb problémák egy ideig elkísérnek bennünket - jósolja Gough. +++ 1990. november 22., csütörtök 14:13
Vissza »