Rendszerváltás és az MTI

	Későn ébredtél, Hans - 1.
1990. november 21. szerda, (Reuter/MTI-Panoráma) - Hans Modrow, az egykori NDK egykori kormányfője egy esztendővel ezelőtt, november 17-én lépett rövid életűnek bizonyult miniszterelnöki hivatalába. Bár ez az évforduló kevés visszhangot kapott a világsajtóban - csöndben eltelt, elsöpörte azt Gorbacsov, Bush és Párizs -, megér egy misét, kivált azért, mert a főszereplő ,,felismerései,, adalékul szolgálnak a viharos kelet-európai változások jobb megértéséhez. Eleve kudarcra itélt volt a próbálkozás, hogy a ,,demokratikus szocializmussal,, megmenthető az évtizedek óta megkövesedett rendszert - ismerte el Modrow a Reuternak adott interjújában. ,,Túl későn ébredtünk. Már a hetvenes évek végén el kellett volna kezdeni a reformokat ahhoz, hogy legyen valami esélyünk. 1989 novemberében egyszerüen nem volt más választásunk, s ezt az események is bebizonyították. Az emberek elvesztették türelmüket: hiába, a (nyugat)német márka mégiscsak vonzóbb volt, mint a szocializmus...,, - kesergett a brit újságíró előtt. Modrow drezdai párttikári székét cserélte fel a kormányfőire, s mint odaadó Gorbacsov-hívő, liberális vonalat hirdetett meg. Már akkor mondogatták róla: jó ember, de kár, hogy ilyen rossz pártban van. Ezt arra alapozták, hogy kompetens, szerény és becsületes vezetőként tűnt fel, ellentétben a visszaéléseken rajtakapott elődeitől. Ám amint miniszterelnök lett, hamar ráfogták, hogy részt vállalt a rendszerellenes tüntetések erőszakos szétverésében és a gazdasági reformok fékezésében. Modrow természetesen tagadja ezeket a vádakat. Valójában nem tett mást, mint álmodozott. Egy olyan német konföderációról, amelyben a független NDK piacosított gazdasággal működik, s amelyben ,,szocialista demokráciában,, élnek a polgárok. Számítása azonban nem vált be, mert a keletnémet szürkeállomány jelentős része ekkor már elbúcsúzott az Alexanderplatztól, meg a Tamás templomtól, s valemelyik autobahnon arról elmélkedett: vajon melyik rokonnál juthat szálláshoz és munkához. Látván a kivándorlók özönét, Modrow bevette kormányába az emberi jogi aktivisták vezetőit, s csakhamar ismertette fokozatos egyesülési tervét. Márciusban, a választásokon mégsem sikerült nagy tömegeket maguk mellé állítani: a reformkommunisták ellenzékbe kerültek, a keletnémetek többsége jobban hitt Kohl rakétagyorsaságú egyesítési menetének, s így a konzervatívok vették át az ország irányítását, helyesebben a szomszéd felé terelését. (folyt.) 1990. november 21., szerda 12:34
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Későn ébredtél, Hans - 2.
A kommunistáknak szomorúan kellett tudomásul venni: a szavazatok 16 százalékával másodrangú ellenzékivé süllyedtek. Az egyesülés pedig szinte beleverte őket a betonba, másodrendű állampolgárrá váltak, akárcsak keleti honfitársaik java. Ki tudja követni ezt a tempót, ki tudja könnyű szívvel elfogadni, hogy bármikor az utcára kerülhet és hogy az élelmiszer ötször-tízszer drágább, mint a megboldogult szocialista érában. Modrow, miközben így füstölög, megereszt egy következtetést: tisztában van azzal, hogy az egyesítés nehézségei esetleg segítenék őket, mégis, nem táplál illúziót afelől, hogy a kommunisták bármiféle politikai szerephez jutnának a jövőben. Mindent mérlegelve úgy véli: régi-új pártjának,(Demokratikus Szocializmus Pártja - DSZP) hiteles, össznémet, baloldali ellenzéki párttá kell válnia. Mindent el kell követnünk azért, hogy kivédjük támadóink ütéseit, még akkor is, ha betiltásunkat akarják - mondja az exkormányfő, aki még mindig kitart a ,,szociális egyenlőség,, eszméje mellett. A Reuter újságírója is felfigyelt erre a megjegyzésére, de másra is. Arra, hogy tavaly november óta eltelt egy év, s azóta Európában romjaiban hever a kommunizmus...+++ Mester Nándor (MTI-Panoráma) 1990. november 21., szerda 12:36
Vissza »