|
|
|
|
Mitől semleges Svédország? - 1.
|
1990. november 21. szerda (Reuter/MTI-Panoráma) - Vajon a
párizsi csúcsértekezlet után van-e még tartalma a semlegesség
fogalmának, és egyáltalán mitől volt annak idején semleges példul
Svédország, amelyre eddig a részrehajlásnak még árnyéka sem
vetődött?
Szergej Morgacsev szovjet kutató a Dagens Nyheterben megírta a minap: a Szovjetuniónak sosem volt kétsége afelől, hogy Stockholm inkább a Nyugat felé húz és a semlegesség svéd modellje sosem feltételezett szimmetrikus távolságtartást a két katonai tömbtől.
S valóban, csak hetekkel ezelőtt kerültek napvilágra olyan dokumentumok, amelyek tanúsítják, hogy Svédország szorosabb stratégiai kapcsolatokat tartott fenn a Nyugattal, mint ahogy azt a stockholmi kormány eddig bevallotta. A nagy felfedezésre, nyilván nem véletlennül, éppen akkor került sort, amikor annak jelentősége tulajdonképpen elenyésző, legalábbis ahhoz képest, amilyen - mondjuk - egy évvel korábban lehetett volna. Nem mellékes viszont abból a szempontból hogy a skandináv mintaállam éppen most próbálja újrafogalmazni nemzetközi szerepét a hidegháborús korszakot lezáró Európában.
Morgacsev, a moszkvai Világgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének munkatársa közölte, maga is betekinthetett olyan svéd dokumentumokba, amelyek bizonyították, hogy a skandináv ország a nyolcvanas években is fenntartotta, sőt bővítette is hírszerzési kapcsolatait az Egyesült Államokkal és a NATO-val, de ezek az információk legalább a nyilvánosság számára is hozzáférhetőek.
Az uppsalai egyetem Békekutató Intézetének pedig olyan külföldi okmányok és személyes beszámolók jutottak a birtokába, amelyek még nagyobb kérdőjeleket vetnek fel Svédország semlegessélgével kapcsolatban. Egyrészt a stockholmi kormány - bár eredménytelenül, de mégiscsak - kisérletet tett, arra, hogy amerikai katonai védelem alá helyezze az országot, másrészt viszont a negyvenes évektől kezdve még a nyolcvanas évtizedben is titkos fegyver- és hírszerzési megállapodások kötötték össze Washingtonnal. Az adatok arra vallanak, hogy Svédországra nagyobb szerep hárult a nyugati a stratégiai tervekben, mint amit a kormány kész volt bevallani vagy, mint amennyire annak egyáltalán tudatában volt. (folyt.)
1990. november 21., szerda 13:31
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|