|
|
 |
|
 |
Későn ébredtél, Hans
- 1.
|
1990. november 21. szerda, (Reuter/MTI-Panoráma) - Hans
Modrow, az egykori NDK egykori kormányfője egy esztendővel ezelőtt,
november 17-én lépett rövid életűnek bizonyult miniszterelnöki
hivatalába. Bár ez az évforduló kevés visszhangot kapott a
világsajtóban - csöndben eltelt, elsöpörte azt Gorbacsov, Bush és
Párizs -, megér egy misét, kivált azért, mert a főszereplő
,,felismerései,, adalékul szolgálnak a viharos kelet-európai
változások jobb megértéséhez.
Eleve kudarcra itélt volt a próbálkozás, hogy a ,,demokratikus
szocializmussal,, megmenthető az évtizedek óta megkövesedett
rendszert - ismerte el Modrow a Reuternak adott interjújában. ,,Túl
későn ébredtünk. Már a hetvenes évek végén el kellett volna kezdeni
a reformokat ahhoz, hogy legyen valami esélyünk. 1989 novemberében
egyszerüen nem volt más választásunk, s ezt az események is
bebizonyították. Az emberek elvesztették türelmüket: hiába, a
(nyugat)német márka mégiscsak vonzóbb volt, mint a szocializmus...,,
- kesergett a brit újságíró előtt.
Modrow drezdai párttikári székét cserélte fel a kormányfőire, s
mint odaadó Gorbacsov-hívő, liberális vonalat hirdetett meg. Már
akkor mondogatták róla: jó ember, de kár, hogy ilyen rossz pártban
van. Ezt arra alapozták, hogy kompetens, szerény és becsületes
vezetőként tűnt fel, ellentétben a visszaéléseken rajtakapott
elődeitől. Ám amint miniszterelnök lett, hamar ráfogták, hogy részt
vállalt a rendszerellenes tüntetések erőszakos szétverésében és a
gazdasági reformok fékezésében.
Modrow természetesen tagadja ezeket a vádakat. Valójában nem
tett mást, mint álmodozott. Egy olyan német konföderációról,
amelyben a független NDK piacosított gazdasággal működik, s amelyben
,,szocialista demokráciában,, élnek a polgárok. Számítása azonban
nem vált be, mert a keletnémet szürkeállomány jelentős része ekkor
már elbúcsúzott az Alexanderplatztól, meg a Tamás templomtól, s
valemelyik autobahnon arról elmélkedett: vajon melyik rokonnál
juthat szálláshoz és munkához. Látván a kivándorlók özönét, Modrow
bevette kormányába az emberi jogi aktivisták vezetőit, s csakhamar
ismertette fokozatos egyesülési tervét.
Márciusban, a választásokon mégsem sikerült nagy tömegeket maguk
mellé állítani: a reformkommunisták ellenzékbe kerültek, a
keletnémetek többsége jobban hitt Kohl rakétagyorsaságú egyesítési
menetének, s így a konzervatívok vették át az ország irányítását,
helyesebben a szomszéd felé terelését. (folyt.)
1990. november 21., szerda 12:34
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|