Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 20.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Levegő Munkacsoport felhívása

"A születés körüli időszakban a szervezetre ható környezetszennyező anyagok (a gépjárművek által kibocsátott rákkeltő szénhidrogének, a gyomirtószerek, stb.) életreszólóan károsíthatnak létfontosságú sejteket: emiatt a felnőtt korban csökkenhet a szervezet ellenállóképessége, s jelentősen megnőhet a rosszindulatú daganatos és más betegségekre való hajlam. "
Amerika Hangja:

A Kisgazdapárt gondjai

"A kiszivárgott hírek elég érdekesen keverik mindenesetre az eladás és a visszaadás lehetőségét, hiszen ha igaz az, hogy a volt tulajdonosok részvényt kapnak, tulajdonjegyet, ám nem földet - mert azt az kaphatja, akinek vagyona van, aki tehát fizetni tud - a mezőgazdaság ügye ismét ott lesz, ahol volt, tehát pontosan ott, ahol a part szakad. Honnan lesz pénze az országnak arra, hogy mozdítható, tehát beváltható, kamatozó tulajdonosi jegyeket osztogasson?"

Országgyűlés - keddi ülésnap (1. rész)

1990. november 20., kedd - Szavazással kezdte munkanapját kedden a Parlament: mindenekelőtt arról döntött, hogy programját kiegészíti a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásával. Az elnöklő Szabad György ezt követően bejelentette, hogy megalakult a Tiszamenti és a Tiszántúli Képviselőcsoport, amely megválasztotta vezetőségét, és nyilatkozatot fogadott el.


Ezek után a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló
előterjesztés, illetve a hozzá kapcsolódó mintegy 90 módosító
indítvány került a képviselők asztalára. Szabad György annak a
véleményének adott hangot, hogy az újonnan választott Parlament
történetének leghosszabb szavazását éli meg, ezért türelmet kért a
képviselőktől. Jóslata nem igazolódott be, mert a képviselők
valamivel több mint kétórás szavazási procedúra után megalkották a
törvényt. A viszonylag gyorsan elfogadott törvény nyilvánvalóan
annak eredménye, hogy a Parlament a hétfői munkanapon elfogadta az
ártörvény rendelkezéseit, amelyekkel a tisztességtelen piaci
magatartás tilalmáról szóló törvény szorosan összefügg. A képviselők
a piaci szereplők gazdasági kapcsolatait rendező, a tisztességes
piaci magatartás követelményeit formába öntő törvényt - a módosító
javaslatokat figyelembe véve - 290 szavazattal, 2 ellenében, 1
tartózkodással fogadták el. A Parlament döntése értelmében a
korszerű piacgazdaság kiépítésére irányuló törekvések sikere
érdekében törvény védi a gazdasági versenyhez fűződő közérdeket, a
versenytársak és - a tisztességes piaci magatartáshoz kapcsolódóan -
a fogyasztók érdekeit. A törvény preambuluma kimondja: a gazdasági
hatékonyságot kikényszerítő piaci verseny alapvető feltétele a
gazdasági verseny szabadsága és tisztasága. Ezek védelme érdekében
tiltani kell a tisztességes piaci magatartással ellentétes
viselkedésformákat, és be kell vezetni a vállalkozók szervezeti
egyesülésének ellenőrzését, megteremtve az ehhez szükséges
szervezeti formákat is.

    A törvény Gazdasági Versenyhivatal felállításáról is intézkedik.
A hivatal országos hatáskörű állami költségvetési szervként működik
majd, elnökét és két elnökhelyettesét a miniszterelnök javaslatára a
köztársasági elnök nevezi ki - hat évre - és menti fel. A Gazdasági
Versenyhivatal tevékenysége a hagyományos áru- és szolgáltatási
piacra terjed ki, határozatait a versenytanács hozza. A hivatal
elnöke az Országgyűlésnek évente, a Parlament hatáskörrel rendelkező
bizottságának külön felkéréssel, de legalább évente beszámol
tevékenységéről. (folyt.köv.)



1990. november 20., kedd 13:31


Vissza »


Országgyűlés - keddi ülésnap (2. rész)


A törvény nyolc fejezete 67 paragrafust tartalmaz. Nem marad
adós a versenykorlátozás tilalmának részletes kibontásával;
foglalkozik a fogyasztók megtévesztése, a gazdasági versenyt
korlátozó megállapodás, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés
tilalmával. A paragrafusok rendelkeznek a vállalkozók szervezeti
egyesülésének ellenőrzéséről, az érdekelt felek igényeinek
érvényesítéséről és az eljárási szabályokról. (folyt.köv.)



1990. november 20., kedd 13:32


Vissza »


Országgyűlés - keddi ülésnap (3. rész)


Az Országgyűlés ezután határozatot hozott arról: felhatalmazza a
külügyminisztert, hogy a Magyar Köztársaság és Ausztrália között
kötendő, a kettős adóztatás elkerülését célzó, valamint a
beruházások kölcsönös védelmét szolgáló egyezményeket aláírja.

    Az országgyűlési határozat elfogadása előtt Hack Péter (SZDSZ)
szóvá tette: tisztázni kellene a köztársasági elnök, a Parlament és
a kormány munkaviszonyát a nemzetközi szerződések megkötésével és
megerősítésével összefüggésben, mert az Országgyűlés három héten
belül immár harmadszor dönt olyan kérdésben, amelynek érdemi
tartalmát nem ismeri, s ezzel lényegében átveszi a köztársasági
elnök jogkörét. Javasolta, hogy a kormány terjesszen elő javaslatot
e viszony tisztázására. Szabad György - egyetértve a felvetéssel -
indítványozta, hogy az alkotmányügyi, valamint a külügyi bizottság
tekintse át a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos
kötelezettségeket, foglaljon állást a konfliktusok feloldását, a
joghézagok áthidalását szolgáló tennivalókról, s ha úgy látja jónak,
kezdeményezze ilyen jellegű előterjesztés benyújtását. (folyt. köv.)



1990. november 20., kedd 14:58


Vissza »


Országgyűlés - keddi ülésnap (4. rész)


Az ülésnap délutánján - immár szokásosan - interpellációk és
kérdések megtárgyalása következett.

    Paszternák László (MSZP) a szervezett üdülés és az Üdülési és
Szanatóriumi Főigazgatóság 1991. évi működési feltételei tárgyában
interpellált a pénzügyi és a népjóléti tárca vezetőjéhez. A
képviselő úgy vélte: a kedvezményes szakszervezeti üdültetés terén
teljes a bizonytalanság, s kétségesnek látszik, hogy jövőre lesz-e
egyáltalán ilyen jellegű üdülési és pihenési lehetőség.

    A népjóléti tárca képviseletében válaszoló Kelemen András
államtitkár elöljáróban elmondta: a mintegy 25 milliárd forint
értékű üdülőingatlan-vagyont már zárolta a kormány, hiszen itt 90
százalékban állami tulajdonról van szó, amelyre a szakszervezet csak
kezelői jogot kapott annak idején. Hozzátette: az ingatlanvagyon
sorsa felől a továbbiakban majd a Parlamentnek kell döntenie.

    Az államtitkár ugyanakkor világossá tette, hogy a népjóléti
minisztérium a kedvezményes üdültetés fenntartása mellett van, s a
tárca illetékesei már tárgyalnak e kérdésben a szakszervezeti
kerekasztal képviselőivel. Tájékoztatásul mindehhez hozzáfűzte: a
jövő évi üdültetéshez az állami költségvetés mindenképpen biztosítja
a szükséges támogatást.

    Az államtitkár válaszát mind az interpelláló képviselő, mind az
Országgyűlés elfogadta.

    A nemzeti és etnikai kisebbségi törvény előkészítéséről
érdeklődött interpellációjában Tabajdi Csaba (MSZP). Kiss Gyula
tárca nélküli miniszter válaszában utalt arra: a kormányzat
változatlanul kiemelkedő fontosságú belpolitikai kérdésnek tekinti a
hazai kisebbségek ügyét, s csupán a feszített törvénykezési ütem
miatt nem kerül az előterjesztés még ebben az évben a plénum elé. A
miniszter - hangsúlyozva, hogy a törvénytervezet jelenleg a szakmai,
tárcaközi egyeztetés fázisában van - ígéretet tett arra, hogy
legkésőbb a jövő év áprilisáig a Parlament elé kerül a nemzeti és
etnikai kisebbségi törvény. (folyt. köv.)



1990. november 20., kedd 16:40


Vissza »


Országgyűlés - keddi ülésnap (5. rész)


A kérdések sorát Kőrösfői László (MSZP) nyitotta meg, aki arról
tudakozódott: van-e lehetőség, hogy az aszálykár enyhítését szolgáló
hitelek lejártát 1991. augusztus végéig, az őszi vetésű gabonák
árbevételéig módosítsák. Ez megítélése szerint csökkentené a
bizonytalanságot s a hajlamot arra, hogy a nagyüzemek a valóságosnál
nagyobb kárt mutassanak ki. Nagy Ferenc József földművelésügyi
miniszter válaszának elején kijelentette: az aszálykár mértéke
lényegesen kisebb, mint azt nyáron jelezték a gazdálkodók. Elmondta,
hogy az aszálykáros nagyüzemeknek nem kell 1991. január 2-án
visszafizetni a hiteleket, azokat a kereskedelmi bankok
automatikusan meghosszabítják 1991 szeptemberéig. Válaszában utalt
arra a kormányhatározatra, amely szerint a nagyüzemeknek akkor sem
kell az összes hitelt visszafizetniük, legfeljebb 50 százaléka 1992.
december végéig meghosszabbítható.

    Csépe Béla (KDNP) a közvélemény előtt is ismert hátborzongató
esetek, ,,a sátánizmus hatására elkövetett gyilkosságok,, kérdésében
fordult az igazásügy-miniszterhez. Véleménye szerint a
bűncselekmények hátterében egy antivallásos mozgalom, a sátánizmus
áll, amely nyilvánvalóan összefügg az erőszak hirdetésének más,
nemcsak megtűrt, hanem egyesek számára nyereséget hozó űzelmek, a
horrorfilmek, a horrorirodalom terjesztésével is. A képviselő az
erőszakot hirdető filmek, könyvek reklámozásának betiltását,
forgalmazásuk korlátozását, s a sátánizmust valló csoportok
felderítését sürgette. Balsai István igazságügy-miniszter válaszában
kijelentette, hogy a Magyar Köztársaság jogrendszerében létezik jogi
eszköztár ezek felderítésére, ugyanakkor fontosnak tartotta annak
tisztázását, hogy valóban működik-e ilyen mozgalom, szervezet
hazánkban, vagy az elkövető fiatalkorúak kóros pszichikuma
játszott-e közre az események e szörnyű kimenetelében. Az ismert
esetekkel kapcsolatban a vizsgálati feljegyzésből idézett, amely
szerint nem merült fel semmi bizonyíték arra, hogy a terheltek
közvetlen kapcsolatban lettek volna sátáni szektával. ,,Jó okunk van
feltételezni - fogalmazott a miniszter -, hogy ilyen szervezet nem
létezik hazánkban.,, Figyelmeztető jelnek tartotta ugyanakkor: a
terheltek közvetlen környezetének tudomása volt arról, hogy a
fiatalok fokozott érdeklődést tanúsítanak a sátánizmus tanai iránt.
Sokan és sokat segíthetnének tehát az ilyen szörnyű esetek
elkerülésére. Az erőszakra bujtogató termékek forgalmazásának
szabályozása az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium hatáskörébe
tartozik - tette még hozzá a miniszter. (folyt.köv.)



1990. november 20., kedd 17:15


Vissza »


Országgyűlés - keddi ülésnap (6. rész)


Daróczy Zoltán (MSZP) a határátkelőhelyek fejlesztéséről, számuk
gyarapításáról érdeklődött. A képviselő egyebek között arra volt
kíváncsi, hogy van-e lehetőség Nyírábrányban nemzetközi közúti
határátkelőhelyet nyitni. Botos Katalin pénzügyminisztériumi
államtitkár szólt arról, hogy jelenleg 75 határátkelőhely működik az
országban, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága 43 új
igényt tart nyilván. Az átkelőhelyek számának bővítése nemcsak a
pénzügyi fedezettől, hanem a szomszédos államok szándékától is függ.
Magyar részről nem lenne különösebb akadálya annak, hogy
Nyírábrányban akár már a jövő év elejétől megindulhasson a
nemzetközi személyforgalom, a román illetékesek azonban e felvetésre
mindeddig nem reagáltak.

    Kovács Pál (MSZP) a külföldiek magyarországi ingatlanszerzésének
szabályozatlanságát vetette fel. Botos Katalin válaszában elmondta,
hogy a törvénytervezetnek több változata készült, amelyet külső
szakértőkkel is egyeztettek. A legpontosabban körvonalazott
javaslatot már eljuttatták a földművelésügyi miniszterhez.
Remélhetően a pénteki - hatpárti - egyeztető ülés után a tervezet
olyan állapotban lesz, hogy a kormány elé terjeszthetik.
(folyt.köv.)



1990. november 20., kedd 17:16


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - keddi ülésnap (7. rész)


A Parlament rövid idő alatt végzett a bíróságokról, valamint a
polgári perrendtartásról szóló törvények módosításával, s elfogadta
a népi ülnökök jelöléséről és megválasztásáról szóló
rendelkezéseket. A részletes vitában egyedül Hack Péter fejtette ki
módosító javaslatait, amelyek közül az első a népi ülnökök
jelölésére jogosultak körét, a másik a népi ülnökök visszahívását
érintette. A szabaddemokrata képviselő szerint elegendő, ha az
állampolgárok, illetve a helyi önkormányzatok jelölnek népi
ülnököket, a társadalmi szervezeteket külön nem szükséges ilyen
közjogi funkcióval felruházni. Másik javaslata szerint a népi
ülnökök visszahívására vonatkozó javaslat jogát nem szabad az
igazságügy-miniszter kezébe adni, már csak a hatalmi ágak
szétválasztásának alkotmányos elvéből kiindulva sem. Ezért a
kezdeményezés jogát a bíróság elnökének kell megkapnia. Ez utóbbi
javaslatot az Országgyűlés elfogadta. Az eredeti előterjesztés
módosult abban is, hogy ezentúl a tulajdonjoggal kapcsolatos
perekben nem működnek közre népi ülnökök. A már törvényerőre
emelkedett jogszabály szerint az 1985-ben megválasztott népi ülnökök
megbízatása 1991. március 31-ig tart. (folyt. köv.)



1990. november 20., kedd 17:17


Vissza »


Országgyűlés - keddi ülésnap (8. rész)


A közalkalmazottak és számos képviselő sürgetésére kezdte meg
kedden - a tervezettnél korábban - a köztisztviselők jogállásáról
szóló törvényjavaslat tárgyalását a Parlament. Jóllehet, az
előterjesztést széles körű szakmai és érdekképviseleti egyeztetéssel
készítették elő - ahogyan ez a miniszteri expozéból is kiderült -,
többek szerint módosításokra, finomításokra szorul. A legélesebben
az SZDSZ egyik képviselője fogalmazott, amikor úgy vélte: az egész
ismerete nélkül döntenek egy-egy részről. Azaz: előbb a
közszolgálati törvényt kellett volna megalkotni általános
keretszabályként, s csak azután a köztisztviselők, a rendőrség, a
pedagógusok és más szakma képviselőinek jogállásáról szóló
törvényeket. Több honatya főként munkajogi kérdéseket feszegetett.
Volt, aki úgy ítélte meg, hogy a szakmai mércét túl magasra
állították az előterjesztők, ebből átmenetileg engedni kellene,
mások az előmeneteli lehetőségekkel és a javadalmazással voltak
elégedetlenek. Némely hozzászólásban több volt a múlt bírálata, mint
a jelen törvényjavaslatról kialakított vélemény ismertetése.

    A törvényjavaslat vitája végül is minden elnöki bejelentés
nélkül félbeszakadt. A plenáris ülés záróakkordjaként a plénum
személyi kérdésekben döntött: új tagokat választott az önkormányzati
bizottságba. Ezután a testület elfogadta a kormány javaslatát:
sürgősséggel tárgyalja a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló
törvény módosítására benyújtott előterjesztést. (MTI)



1990. november 20., kedd 17:57


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD