 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Levegő Munkacsoport felhívása
"A születés körüli időszakban a szervezetre ható
környezetszennyező anyagok (a gépjárművek által kibocsátott rákkeltő
szénhidrogének, a gyomirtószerek, stb.) életreszólóan károsíthatnak
létfontosságú sejteket: emiatt a felnőtt korban csökkenhet a
szervezet ellenállóképessége, s jelentősen megnőhet a rosszindulatú
daganatos és más betegségekre való hajlam. "
Amerika Hangja:
A Kisgazdapárt gondjai
"A kiszivárgott hírek elég érdekesen keverik mindenesetre az
eladás és a visszaadás lehetőségét, hiszen ha igaz az, hogy a volt
tulajdonosok részvényt kapnak, tulajdonjegyet, ám nem földet - mert
azt az kaphatja, akinek vagyona van, aki tehát fizetni tud - a
mezőgazdaság ügye ismét ott lesz, ahol volt, tehát pontosan ott,
ahol a part szakad. Honnan lesz pénze az országnak arra, hogy
mozdítható, tehát beváltható, kamatozó tulajdonosi jegyeket
osztogasson?"
|
|
|
|
|
|
 |
Kik azok a gagaúzok? - 1.
|
1990. november 20. kedd (MTI-Panoráma) - A
Balkán-félszigeten elszórtan, Dobrudzsában, Moldvában és Ukrajnában
(Beszarábiában és Zaporozsjéban) azonban nagyobb tömegekben élő
gagauzok a török etnikumhoz tartoznak. Eredetük tekintetében a
vélemények megoszlanak: egyesek az Északról a Balkánra áramló török
népekben (az uzokban, besenyőkben, kumánokban) látják elődeiket,
mások a déli származás mellett törnek lándzsát, s az Anatóliában
megjelenő első török néphez, a szeldzsukokhoz, pontosabban azoknak
,,Kaykaus népe,, néven ismert csoportjához kapcsolják őket. Utóbbiak
a gagauz nevet is innen származtatják.
Bizonyos azonban csak az, hogy a török ajkú gagauzok már jóval a
XIII. századi oszmán hódítás előtt megjelentek a Balkán-félszigeten,
ahol nyelvüket megőrizték, de a pravoszlav hitre áttérve
életmódjukban és szokásaikban is a helyi lakossághoz hasonultak.
A gagauzok, akiket korábban szorgucs néven is ismertek, majd az
oszmán hódítás korában ,,ortodox török,,-nek nevezték, a Balkánt
meghódító oszmánoktól való elkülönülésüket, s a helyi lakossággal
való azonosulásukat évszázadokon át megőrizték. A balkáni
területeken hosszú időre berendezkedő oszmánokhoz való viszonyukat -
amint azt a gagauz folklór hívén igazolja - inkább a szembenállás és
a konfrontáció jellemezte. A későbbiek a XVIII-XIX. században ez
kényszerítette őket arra, hogy a Balkánról nagy tömegekben a Dunától
Északra fekvő területekre vándoroljanak, s ott román illetve orosz
fennhatóság alatt telepedjenek le.
A gagauzok nyelvileg a török nyelvcsalád délnyugati, azaz oguz
csoportjába tartoznak, amelybe még a törökországi töröknyelv, az
azerbajdzsáni és a türkmén nyelv tartozik. Nyelvük az Anatóliában és
a Balkánon beszélt török nyelvvel mutat egyértelmű, azonos történeti
gyökerekbe utaló kapcsolatot, amely olyan mélységű, hogy a
szakemberek a gagauzok nyelvét - a nyelv rendszerét tekintve - a mai
török nyelv egy nyelvjárásának tekintik. Az Északra települt és a
Balkánon maradt gagauzok nyelve között csekély, lényegében
nyelvjárási jellegű különbség van. Nem kétséges azonban, hogy az
Északra települt gagauzok nyelve egyértelmű román, illetve szláv
nyelvi hatásról is tanúskodik, ami elsősorban a szókincsben
mutatkozik meg. (folyt.)
1990. november 20., kedd 11:12
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|