|
|
 |
|
 |
- Magyarország és a helsinki egyezmény - 1. folyt.
|
Az aláírók közül a tízéves ünnepen egyedül a volt belga
miniszterelnök vett részt, igaz, akkor már külügyminiszterként,
hiszen öt éve nem sikerült egy újabb csúcsot létrehozni. De a
kelet-európai vezetők közül akkor még csak a lengyel Edward Gierek
hiányzott. Mára már egyikük sincs hivatalában, de nemcsak a régi
vezetők hiányoznak. Európa kevesebb lett egy országgaal, a Német
Demokratikus Köztársasággal.
Sokan a mostani csúcstalálkozót a napoleoni háborúkat lezáró
bécsi békéhez hasonlítják, hiszen egy új európai rend kialakulásáról
van szó Párizsban. Csakhogy az akkori csúcs maga is hozzájárult az
új európai rend kialakításához. A mostani inkább szentesíti az
elsősorban Kelet-Európában bekövetkezett változásokat.
Magyarország XX. századi történelmében Párizs talán a legtöbb
reményre jogosító konferencia. Nem volt az 1919-ben Párizs és
Versaille, de nem volt az Jalta és Potsdam sem.
A mostani konferencián Magyarország mint egyenrangú ország vesz
részt. Az Antall József vezette küldöttség egy parlamentáris
demokráciát képvisel.
Párizs, akárcsak a maga idejében Helsinki, maga is kétarcú. A
hidegháborút temető lelkesültség hevében nem lehet megfeledkezni
arról, hogy a szocialista, kommunista diktatúrák bukása nemcsak
örömet jelent. Ezek a rendszerek hatalmas csődtömeget, gazdasági
katasztrofát, nemzeti és nemzetiségi ellentétet hagytak hátra.
Képletesen szólva: a második világháború utáni világrend nagyon
rossz volt, de stabil. A mostani világ jobb, de nincs kiépült
biztonsági rendszere. És ez az, amit Párizsnak kell létrehoznia. Egy
olyan új európai biztonsági rendszert, amelyben továbbra is
megőrizhető a béke. Sem a NATO, sem az Egyesült Államok európai
katonai jelenléte, bár mindkettő igen fontos tényezője, nem képes
kizárni, hogy a kelet-európai kisállamok ne keveredjenek
konfliktusba egymással. Ezt csak az új európai rend szavatolhatja.
+++
1990. november 19., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|