Rendszerváltás és az MTI

	A BBC munkatársa a magyarországi antiszemitizmusról
--------------------------------------------------- London, 1990. november 19. (BBC, Panoráma) - Most tért vissza tíznapos hivatalos magyarországi látogatásról Pallai Péter munkatársunk. Megkérdeztem, mik voltak a benyomásai és miért ment oda? - Alapjába véve a BBC küldött, hogy csináljak ilyen körinterjúszerűséget az antiszemitizmus jelenségéről - mondjuk a zsidókérdésről, hogy az hogy nyilvánul meg. Ennek keretében 11 interjút készítettem. - Nem akarunk természetesen elébe vágni az interjúk tartalmának, de egész röviden össze tudnánk foglalni, hogy mit találtál? - Elsősorban az a benyomásom, hogy az antiszemitizmus egy létező probléma, de ha általánosan akarnám fogalmazni, akkor azt mondnám: inkább valami úri huncutságnak tűnik. Tudniillik értelmiségi körökben van főleg, inkább a tömegkommunikációban pro és kontra. Tehát ott van zsidókérdés elsősorban pozícióharcból fakadóan. Nincs igazán elterjedt népi antiszemitizmus, ami fenyegető lenne. Azoknál a nem politikus és nem zsidó interjúalanyoknál akikkel beszéltem azt tapasztaltam, hogy nagyon nagy bennük a félelem. A zsidóságnak jelentős része értelmiségi és valamiféle numerus clausus-szerű törekvéstől tartanak és inkább a sajtó megnyilvánulásaiból, vagy különböző polemizáló cikkekből szűrik le, hogy fenyegve érzik magukat. De amikor megkérdeztem, hogy lezsidózta-e őket bárki, kivétel nélkül azok, akikkel beszéltem, azt mondták, hogy senki. Megkérdeztem, hogy az ő jelenlétükben zsidóztak-e, vagy voltak-e ilyen kilengések, és akkor megint csak az emberek túlnyomó többsége azt mondta, hogy nem. (folyt.) 1990. november 19., hétfő
Vissza »

	- A magyarországi antiszemitizmusról - 1. folyt.
Az atrocitások pedig, amelyek történtek, hogy a Wesselényi utcai zsidóiskolát tojással, vagy paradicsommal megdobálták és meggyaláztak temetőket, azok sajnos napjainkban európai jelenségek is. Kétségtelenül van biztos egy látens népi antiszemitizmus és egy kritikusabb helyzetben ha ez az úri huncutságszerű antiszemitizmus a népi antiszemitizmussal találkozna annak súlyos következményei lehetnének, de momentán nem mondanám, hogy az antiszemitizmus általános jelenség. - Azt mondtad, hogy mindez az általános helyzetnek a függvénye. Milyen benyomásokat szereztél az általános helyzetről? - Az általános helyzet elsősorban gazdasági vonalon nagyon lesújtó, vagy ha én magamat nem is tartom gazdasági szakértőnek - hiszen az a te asztalod -, de ahogy az emberek tudatában ez megjelenik, az nagyon lesujtó. Tehát egy nagyon-nagyon lehangolt ország, amelyik idegesen várja a jövő évi áremeléseket, az elhatalmasodó munkanélküliséget és voltaképpen senki sem lát kiutat. Mindenki mástól koncepciókat sürget egy olyan helyzetben, ahol nem is tudom, hogy valaki elő tudna-e jönni koncepcióval. - Gazdaságilag biztos, hogy van aggódni való és vannak problémák, de a nép aggodalma mennyiben függ a politikai helyzettől? Hiszen megtörtént ez első komoly - nem zavargásnak lehet mondani, de az első komoly tömegmegmozdulás az új magyar kormány ellen. Ennek nincs befolyása minderre? - Feltétlenül a magyar társadalomnak valahogy fel kell dolgoznia a háromnapos blokád megrázkódtatásait. Ennek a blokádnak vannak pozitív és negatív tapasztalatai is. Egyelőre még nem dőlt el, hogy hogy teremtett, és miként precedenst ez a blokád olyan formában, hogyha legközelebb a kormány esetleg előkészítetlen, rosszul kommunikált intézkedéseket hoz, akkor megint polgári engedetlenséggel - valljuk be - a törvény betűjét megszegő polgári engedetlenséggel fog a lakosság, vagy lakosság egy része válaszolni. Vagy pedig mindkét fél - okulva a dolgokból - előre fog egyeztetni és egyre jobban kiépül ez az érdekvédelmi egyeztető mechanizmus, ami a végén megmentette az országot egy krízistől. (folyt.) 1990. november 19., hétfő
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- A magyarországi antiszemitizmusról - 2. folyt.
Nem tudni, hogy melyik része példamutattó ennek a válságnak. Nagyon kiéleződtek természetesen a pártok közötti konfliktusok is a blokád során. - Az ilyen blokádból mindig lehet pozitív tanulságokat is levonni. Jól megy, jól működik a parlamenti demokrácia Magyarországon? - Egyelőre nagyon fiatal a parlamenti demokrácia Magyarországon és azt nem mondanám, hogy jól működik. De azt hiszem, hogy erős túlzás lenne elvárni, hogy jól működjék, hiszen az is megtörtént például, hogy a pártok legjobb embereit felszívta a parlament és a kormánykoalíció legjobb embereit nemcsak a parlament, hanem az adminisztráció is felszívta. Tehát a pártaktivisták kevésbé gyakorlottak politikailag és van egy olyan rétege a magyar politikai életnek ahol bármilyen erélyesen is polemizálnak a parlamenti vezetők egymással, bennük nincsenek akkora indulatok, mint a saját pártaktivistáik körében, akik kevésbé - hogy úgy mondam - műveltek és dörzsöltek politikialg. Tehát én azt hiszem, hogy érdekes módon szélsőségesebb indulatok szunnyadnak a pártapparátusok berkeiben, mint a kormányzatban, vagy a szigorú értelemben vett parlamenti ellenzékben. - Hallottál valami olyan elképzelést, olyan koncepciót, ami esetleg kiutat tud mutatni ebből a helyzetből? - Itt megint sajátosan keveredik a félelem és a remény Magyarországon. Sokan attól tartanak, hogy a jövő évi áremelések és az elhatalmasodó munkanélküliség olyan feszültségekhez, netán zavargásokhoz fog vezetni, hogy egy bizonyos nagykoalíció segítségével talán felfüggesztik egy időre még a parlament uralmát is és rendeleti úton fognak kormányozni. De ugyanakkor ennek a másik oldala az, hogy sokan reménykednek a nagykoalícióban és esetleg egy válsághelyzetben pont a nagykoalíció és pont a pártharcok kifejezett polemizálások felfüggesztése hozná meg azt az egységet, melynek segítségével az ország át tudná vészelni az ínséges esztendőket. Ez egy nagyon eldöntetlen dolog. (folyt.) 1990. november 19., hétfő
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- A magyarországi antiszemitizmusról - 3. folyt.
- És több esztendőre számítanak? - Azt hiszem, majdnem kivétel nélkül mindenki elfogadja, hogy itt évekről van szó. +++ 1990. november 19., hétfő
Vissza »