|
|
 |
|
 |
A kétélű kard és a vizsgálóbíró (1.rész)
|
Róma, 1990. november 19. hétfő (MTI-Panoráma) - A
,,gladiátorok,, listáját Giulio Andreotti olasz miniszterelnök
átadta végre a parlament titkosszolgálatot felügyelő bizottságának.
A lista - amely Itáliában legalább akkora időzített bomba, mint a
Magyarországon hírhedtté vált III/III-asoké - 622 nevet tartalmaz.
Egy hetilap már ugyanaznap részleteket is közölt is belőle, csak
éppen azt nem lehet tudni, hogy ugyanazokkal a nevekkel-e. A
találgatás és gyanúsítgatás teljes erővel folyik a ,,Gladio,, (a
kétélű római kard) körül.
A titkos katonai szervezetet az ötvenes években hozták létre a
CIA pénzén és sugallatára. Hasonló szervezetek - mint ma már tudott
- szinte valamennyi NATO-országban alakultak. A gladiátorokat
politikai nézeteik szerint válogatták, titkos táborokban kiképezték,
majd fizették őket. Jelentős eszközöket bocsátottak rendelkezésükre:
fegyvereket, robbanóanyagokat, rádióadókat, még helikoptereket is.
Feladatuk az volt, hogy külső ellenséges megszállás esetén
gerilláhaborút vívjanak a kommunista (szovjet és szövetséges)
megszállók ellen.
Mi sem indokoltabb és jogosabb, mint az ilyen felkészülés a
hidegháború tetőfokán. A Gladio-hadművelet azoknak az éveknek a
terméke, de ma már megérett az idő, hogy szükségességét
felülbíráljuk és a szervezetet megszüntessük - mondta a kormányfő.
Ha az ügy csak ennyi, nehezen lenne persze érthető és magyarázható,
hogy az miért kavarta fel egész Olaszországot, ahol hetek óta
kitölti az újságok címoldalát.
A Gladióra azonban nem a kormányzat vetett fényt most, hogy
fölöslegessé vált, hanem egy fiatal velencei vizsgálóbíró nyomozása
egy terrorcselekmény hátterét kutatva. A parlamenti bizottságnak
adott tájékoztatásban a belső elhárító szolgálat egy 1959-ből
keltezett feljegyzése világosan kimondja: a szervezet tagjainak
külső megszállás és ,,belső felforgatás,, esetén kellett akcióba
lépniük. Vagyis a ,,kétélű kard,, belpolitikai szerepet is játszott,
s ez egyértelműen alkotmányellenes, egyes tagjai pedig esetleg
terrorakciókban is ,,sárosak,, és az igazságszolgáltatás elé kellene
állítani őket. - Botrány a javából. (folyt.)
1990. november 19., hétfő 10:48
|
Vissza »
|
|
A kétélű kard és a vizsgálóbíró (2.rész)
|
,,Azokban az években nem lehetett válogatni az eszközökben. A
kommunista partizánok elrejtették fegyvereiket és csak a jelre
vártak, hogy újra elővegyék őket. A háború, a szovjet behatolás
kommunista hatalomátvétellel járt volna. Szükségünk volt az igazi,
kipróbáltan kommunistaellenes hazafiakra,, - magyarázta a
titkosszolgálat egyik volt vezetője a sajtónak. Többé-kevésbé ez az
érvelés tér vissza Cossiga államelnök, Andreotti kormányfő és a
kormányzó Kereszténydemokrata Párt, a DC vezetőinek
megnyilatkozásaiban. A ,,hazafiak,, névsora hivatalosan még nem
ismert, de gyanítható, hogy igen sok exfasiszta és újfasiszta is
akad köztük. Náluk ,,kipróbáltabban,, kommunistaellenes ugyanis alig
akadt azokban az időkben.
Csakhogy a hetvenes években Olaszországban a kommunista párt
demokratikus választásokon elért sikerei nyomán és nem a szovjet
szuronyok segítségével került közel a kormányzáshoz. Előretörését
újfasiszta és szélsőbaloldali merényletek, terrorcselekmények véres
sorozata állította, amely 1978-ban a Moro-gyilkossággal érte el
csúcspontját. A ,,feszültségkeltés stratégiáját,, a CIA pénzelte és
amelynek egyik eszköze - most felmerül a jogos gyanú - éppen a
Gladio vagy egyes tagjai lehettek.
Vajon a sajtó és a baloldal kampányáról van-e csupán szó a
kereszténydemokrácia lejáratására? - ahogyan Andreotti és a
DC-vezetők mondják. Vagy ellenkezőleg: most előkerült végre a kulcs
a húsz éve felderítetlen merényletekhez, a féleredményekkel
végződött vizsgálatokhoz, az ,,ólomévekhez,, amelybe csaknem
beleroppant az olasz demokrácia?
Ezt a kérdést a parlamenti bizottságoknak kellene megnyugtatóan
megválaszolniuk. De nemcsak ők adhatnak választ. Reflektorfénybe
került egy 37 éves velencei vizsgálóbíró, aki hihetetlen
makacssággal és bátorsággal vágott bele az ügybe. A Gladio
nyilvánosságra kerülése elsősorban az ő érdeme.
A Rialto-híd mögötti törvényszéki épületben kopott irodájában
most egymás után jelennek meg idézésére volt miniszterek,
titkosszolgálati vezetők, ügynökök, akiket rendre kihallgat. Az a
bizonyos lista az egyelőre arc nélküli gladiátorokról először az ő
kezébe került, még mielőtt Andreotti a parlamentnek átadta volna.
(folyt.)
1990. november 19., hétfő 11:07
|
Vissza »
|
|
A kétélű kard és a vizsgálóbíró (3.rész)
|
Felice Casson évek óta nyomoz egy 1972-ben elkövetett robbantás
ügyében. A tetteseket elítélték. A büntetőpernek akadt azonban egy
mellékvágánya is: a belbiztonsági szolgálat tisztjei megpróbálták
elszabotálni a vizsgálatot és másfelé terelni azt. Fedezték - bár
sikertelenül - a vádlottakat is. Casson ezen a nyomon ment végig:
miért tették? Egy évvel ezelőtt beidézte Notarnicola tábornokot, a
biztonsági szolgálat egyik nyugdíjazott magas rangú vezetőjét,
akitől megtudta, hogy az akcióhoz használt robbanóanyag valószínűleg
egy titkos raktárból származott, a Gladio egyik raktárából. Casson
tehát tudomást szerzett a Gladio létéről - akkor még név nélkül.
Arról, hogy a titkosszolgálat manipulálja, irányítja, esetenként
fedezi a terroristákat, nem ez volt az első jelzés. Casson azonban
makacsabb, mint elődei és merészebb is. Kihallgatást kér Andreotti
miniszterelnöktől, levélben vázolva gyanúját. Nem kap választ. Ekkor
ír a parlament titkosszolgálati bizottságának. Válasz helyett
akadályokat talál, áthelyzéssel fenyegetik, minden módon iggyekeznek
eltántorítani őt az ügytől. Fél év elteltével, júliusban azonban
váratlan fordulat: Andreotti fogadja őt és engedélyt ad számára,
hogy a katonai hírszerzés és elhárítás (SISMI) központjában az
irattárban kutathasson.
A fiatal vizsgálóbíró, zsebében az engedéllyel megjelenik a
,,Cégnél,, , ahol érthető ellenségességgel fogadják, de kinyitnak
neki minden dossziét, amit kér. Előkerül ezekből a Gladio, a névsor,
de az alapkérdésre nem talál megnyugtató választ. Andreotti
időközben írásban tájékoztatja a parlamentet, majd élőszóval is -
elébe vágva a velencei vizsgálat eredményének.
A titkok fátyla egy csücskében így fellebbent. Az európai
változások idejét múlttá tették a Gladiót, és Andreotti kitűnő
politikai érzékkel felismerve ezt, megelőzte az ellenfeleket. A
belbiztonsági szolgálat irattára azonban rejteget még titkokat, és
egyelőre nem tudható, megnyugtatóan végére járhat-e Felice Casson
bátor vizsgálódásának. +++
Magyar Péter (Róma), MTI-Panoráma
1990. november 19., hétfő 11:16
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|