Rendszerváltás és az MTI

	Az önkormányzati bizottság ülése (1. rész)
1990. november 14., szerda - Úgy tűnik, hogy - az önkormányzati törvény tárgyalásakor kialakult hatpárti konszenzust felrúgva - nem a köztársasági megbízott, hanem a ,,belügyminisztériumi samesz,, jogállásáról szóló, s az erős megye rekonstrukcióját szolgáló törvényjavaslatot nyújtott be a kormány a Parlamentnek. Így foglalta össze a szabaddemokraták véleményét a köztársasági megbízott (kmb) jogállásáról, hivataláról és egyes feladatairól szóló előterjesztésről Magyar Bálint az Országgyűlés önkormányzati bizottságának szerdai ülésén. A szabaddemokraták éles kritikáját a köztársasági megbízott hivatalával kapcsolatos rendelkezések egyike-másika váltotta ki. A törvényjavaslat ugyanis kötelezi a kmb-ket, hogy a régión belül megyénként területi hivatalokat hozzanak létre, s ráadásul helyettesének, a kmb-hivatal vezetőjének kinevezéséhez - ez a kmb joga -, továbbá felmentéséhez vagy vele szemben fegyelmi eljárás megindításához a belügyminiszter előzetes egyetértése szükséges. Mindemellett e szervezeten keresztül formálódna a javaslat szerint a közigazgatás személyzetpolitikája, mert ebben a kmb a belügyminiszter felhatalmazása alapján nyújtana segédkezet - a belügyminiszternek. A törvényjavaslatból és a belügyminisztériumi tájékoztatóból egyébként kitűnt: a köztársasági megbízotti tisztség címzetes államtitkári rangot jelent, s csak az töltheti be, aki büntetlen előéletű, cselekvőképes magyar állampolgár, s aki - mint arról már kormányrendelet intézkedik - jogi doktorátussal és ötéves szakmai gyakorlattal vagy egyetemi végzettséggel és 10 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik. A köztársasági megbízott nem lehet országgyűlési vagy helyi önkormányzati képviselő, nem lehet tagja felügyelő bizottságnak és igazgatótanácsnak. Pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat. A törvényjavaslat rendelkezik arról is, mikor szűnik meg a köztársasági megbízott megbízatása. Az előzetes elképzelések szerint a Parlament jóváhagyása és a bizottsági meghallgatások után a 8 megbízott legkésőbb december 15-ig kinevezhető, ez a köztársasági elnök jogköre. Mivel a képviselők csak az előző napon kapták meg a 11 paragrafusból álló törvényjavaslatot, így a bizottság is csak arról tudott dönteni: az előterjesztést általános vitára bocsáthatónak tartja. (folyt. köv.) 1990. november 14., szerda 18:29
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »