|
|
|
|
Az önkormányzati bizottság ülése (1. rész)
|
1990. november 14., szerda - Úgy tűnik, hogy - az
önkormányzati törvény tárgyalásakor kialakult hatpárti konszenzust
felrúgva - nem a köztársasági megbízott, hanem a
,,belügyminisztériumi samesz,, jogállásáról szóló, s az erős megye
rekonstrukcióját szolgáló törvényjavaslatot nyújtott be a kormány a
Parlamentnek. Így foglalta össze a szabaddemokraták véleményét a
köztársasági megbízott (kmb) jogállásáról, hivataláról és egyes
feladatairól szóló előterjesztésről Magyar Bálint az Országgyűlés
önkormányzati bizottságának szerdai ülésén.
A szabaddemokraták éles kritikáját a köztársasági megbízott hivatalával kapcsolatos rendelkezések egyike-másika váltotta ki. A törvényjavaslat ugyanis kötelezi a kmb-ket, hogy a régión belül megyénként területi hivatalokat hozzanak létre, s ráadásul helyettesének, a kmb-hivatal vezetőjének kinevezéséhez - ez a kmb joga -, továbbá felmentéséhez vagy vele szemben fegyelmi eljárás megindításához a belügyminiszter előzetes egyetértése szükséges. Mindemellett e szervezeten keresztül formálódna a javaslat szerint a közigazgatás személyzetpolitikája, mert ebben a kmb a belügyminiszter felhatalmazása alapján nyújtana segédkezet - a belügyminiszternek.
A törvényjavaslatból és a belügyminisztériumi tájékoztatóból egyébként kitűnt: a köztársasági megbízotti tisztség címzetes államtitkári rangot jelent, s csak az töltheti be, aki büntetlen előéletű, cselekvőképes magyar állampolgár, s aki - mint arról már kormányrendelet intézkedik - jogi doktorátussal és ötéves szakmai gyakorlattal vagy egyetemi végzettséggel és 10 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik. A köztársasági megbízott nem lehet országgyűlési vagy helyi önkormányzati képviselő, nem lehet tagja felügyelő bizottságnak és igazgatótanácsnak. Pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat. A törvényjavaslat rendelkezik arról is, mikor szűnik meg a köztársasági megbízott megbízatása. Az előzetes elképzelések szerint a Parlament jóváhagyása és a bizottsági meghallgatások után a 8 megbízott legkésőbb december 15-ig kinevezhető, ez a köztársasági elnök jogköre.
Mivel a képviselők csak az előző napon kapták meg a 11 paragrafusból álló törvényjavaslatot, így a bizottság is csak arról tudott dönteni: az előterjesztést általános vitára bocsáthatónak tartja. (folyt. köv.)
1990. november 14., szerda 18:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|