|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangj, Esti híradó:
Magyar piac Ausztriában
"Az egyik csehszlovák gazdasági lap szomorúan állapítja meg, hogy
Magyarország már nem csupán paprikát és paradicsomot exportál, hanem
gépeket is, míg Csehszlovákia megszűnt fejlett ipari ország lenni. A
bécsi szakértők ennek okát abban látják, hogy a Magyarországon már
sokkal régebben megindított gazdasági átalakulásnak most látható
eredménye van. Íme néhány adat:
Az elmúlt évtizedekben - 1970 és 1989 között - a csehszlovák
gépi termékek exportja Ausztria felé 27,8 százalékról 20,1
százalékra esett vissza. Ugyanebben az időszakban Magyarország
Ausztria felé irányított gépipari exportját 28,9 százalékról 31,5
százalékra tudta megemelni. Igaz, az elmúlt 20 évben Csehszlovákia
az Ausztriával folytatott kereskedelemben majd mindig felesleget ért
el, azonban csak azáltal, hogy egyre növelte a nyersanyag-
szállítást, egyidejűleg csökkent a kész- és félkész áruk szállítása.
"
|
|
|
|
|
|
|
- Átalakuló külgazdasági kapcsolatok - 3. folyt.
|
A legvalószínűbb tehát, hogy a legtöbb magyar vállalat fokozatosan más partnerek után fog nézni, és természetesen nem politikai okokból, hanem azért, mert a szovjet partner a jelenlegi helyzetben kockázatok forrása.
Ám ha megszűnik a Szovjetuniótól való gazdasági függőség, mi lép a helyébe? Sokan úgy gondolják, hogy elkerülhetetlenül német függőségnek kell felváltania. Hivatkoznak a német gazdasági kolosszus közelségére, tőkeerejére és a már kialakult intenzív magyar-német gazdasági kapcsolatokra.
Kétségtelen, hogy a magyar feldolgozóipari és mezőgazdasági termékek legkézenfekvőbb piaca Németország. És a nyugati technológia meghonosítása, valamint a tőkebehozatal terén szintén elsősorban német partnerekre számíthatunk.
A Figyelő címő magyar gazdasági hetilap közölt erről egy nagyon tanulságos összehasonlítást a második világháborút megelőző és a jelenlegi helyzet között. 1938-ban a magyar import 44,1 százaléka származott úgymond német nyelvterületről, tehát a mai Németország, Ausztria és Svájc területéről. És ugyanennek a térségnek a magyar behozatalban való részesedése tavaly 41 százalék volt. Lényegében ugyanannyi, mint 52 évvel korábban.
Úgy tetszik, hogy a magyar gazdasági adottságokkal nem ellenkezik Németország hagyományos nagy súlya a magyar külgazdasági kapcsolatokban. Másrészt viszont az egyoldalú függés soha sem előnyös, és az ország kormányának most alkalma nyílik, hogy ezt megelőzze, illetve más, kétoldalú kapcsolatok kiépítésével ellensúlyozza. (folyt.)
1990. november 17., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|