|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangj, Esti híradó:
Magyar piac Ausztriában
"Az egyik csehszlovák gazdasági lap szomorúan állapítja meg, hogy
Magyarország már nem csupán paprikát és paradicsomot exportál, hanem
gépeket is, míg Csehszlovákia megszűnt fejlett ipari ország lenni. A
bécsi szakértők ennek okát abban látják, hogy a Magyarországon már
sokkal régebben megindított gazdasági átalakulásnak most látható
eredménye van. Íme néhány adat:
Az elmúlt évtizedekben - 1970 és 1989 között - a csehszlovák
gépi termékek exportja Ausztria felé 27,8 százalékról 20,1
százalékra esett vissza. Ugyanebben az időszakban Magyarország
Ausztria felé irányított gépipari exportját 28,9 százalékról 31,5
százalékra tudta megemelni. Igaz, az elmúlt 20 évben Csehszlovákia
az Ausztriával folytatott kereskedelemben majd mindig felesleget ért
el, azonban csak azáltal, hogy egyre növelte a nyersanyag-
szállítást, egyidejűleg csökkent a kész- és félkész áruk szállítása.
"
|
|
|
|
|
|
|
Átalakuló külgazdasági kapcsolatok
|
----------------------------------
München, 1990. november 17. (SZER, Mérlegen) - Az ország energiabeszerzési terheinek hirtelen megnövekedése súlyos nehézségeket okoz - gondoljunk csak a benzin ára körül támadt bonyodalmakra -, ami eltereli a figyelmet egy nagyon fontos változásról. A hirtelen fellépő nehézségek azt jelzik, hogy az országnak a Szovjetuniótól való gazdasági függősége gyors ütemben elenyészik. Nem mindegy, hogy mi lép helyére az ország külgazdasági kapcsolataiban. Hallgassák meg Vadász Jánost:
A magyar gazdaság lényegében azért ment tönkre, mert négy évtizedig a Szovjetuniótól való egyoldalú függőségre kellett berendezkednie. Olyan gazdasági rendszert kellett működtetni, amely eleve képtelen volt hatékonyan működni. Olyan termelési szerkezetet kellett kiépíteni, amely alkalmas volt a szovjet piac igényeinek kielégítésére, de éppen ezért nem lehetett alkalmas a világpiaci kereslet kielégítésére.
Persze volt egy lényeges feltétele annak, hogy ez a mesterségesen kialakított energia- és nyersanyagigényes magyar termelési szerkezet egyáltalán működni tudjon. És ezt a feltételt a Szovjetunió biztosította. A nyersanyagokat és az energiahordozókat a nyersanyagban és energiában szegény partner rendelkezésére bocsátotta, méghozzá a világpiacon eladhatatlan, de a szovjet piacon eladható magyar áruk ellenében.
És mindezt úgy magyarázták a kommunisták, hogy a szovjet gazdasági kapcsolat hatalmas előnyöket biztosít, és sokan el is hitték ezt a magyarázatot. Elhitték, mert Magyarország valóban hatalmas mennyiségben kapta a nyersanyagot és az energiát, és sokkal kevesebb ráfordítással jutott hozzá, mintha ezeket a mennyiségeket a világpiacon kellett volna megvennie. (folyt.)
1990. november 17., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|