|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangj, Esti híradó:
Magyar piac Ausztriában
"Az egyik csehszlovák gazdasági lap szomorúan állapítja meg, hogy
Magyarország már nem csupán paprikát és paradicsomot exportál, hanem
gépeket is, míg Csehszlovákia megszűnt fejlett ipari ország lenni. A
bécsi szakértők ennek okát abban látják, hogy a Magyarországon már
sokkal régebben megindított gazdasági átalakulásnak most látható
eredménye van. Íme néhány adat:
Az elmúlt évtizedekben - 1970 és 1989 között - a csehszlovák
gépi termékek exportja Ausztria felé 27,8 százalékról 20,1
százalékra esett vissza. Ugyanebben az időszakban Magyarország
Ausztria felé irányított gépipari exportját 28,9 százalékról 31,5
százalékra tudta megemelni. Igaz, az elmúlt 20 évben Csehszlovákia
az Ausztriával folytatott kereskedelemben majd mindig felesleget ért
el, azonban csak azáltal, hogy egyre növelte a nyersanyag-
szállítást, egyidejűleg csökkent a kész- és félkész áruk szállítása.
"
|
|
|
|
|
|
|
A kormány elképzelése a jövő évi adórendszerről (1. rész)
|
1990. november 18., vasárnap - A kormány előbb jelentősen át
akarta alakítani a jövő évi adórendszert, majd legutóbb úgy döntött,
hogy olyan változatot terjeszt a Parlament elé, amelyben lényegében
minden marad a régiben, s csupán néhány kedvezmény módosítását
javasolják. A háttérben meghúzódó szakmai megfontolásokról, a
kormányzati elképzelés módosulásának okairól Sugár Dezső, a
Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára tájékoztatta a Magyar
Távirati Irodát.
Elmondotta: több ok is közrejátszott abban, hogy a kormány megváltoztatta eredeti szándékát. Valóban szükség lenne mindhárom adórendszer jelentős átalakítására. A kormány mozgási lehetősége azonban meglehetősen korlátozott. Jövőre, elsősorban a külgazdasági körülmények kedvezőtlen változása miatt, a gazdaság teljesítménye tovább csökken, és így ismét kevesebb lesz az elosztható jövedelem. Ez azt jelenti, hogy több teher hárul a lakosságra, s ilyenkor nagyon meg kell fontolni, hogy a legrosszabb körülmények között élők mit tudnak elviselni. Mint ismeretes, a kormány azt tervezte: az általános forgalmiadó-rendszerben bevezeti azokat a megoldásokat, amelyeket a nyugat-európai országokban is alkalmaznak. Így a jelenlegi szisztémát - amely bizonyos termékeknek adómentességet biztosít, másokat nulla, illetve 15, 25 százalékos kulccsal adóztat, - egy kétkulcsos változat váltotta volna föl. A gyakorlatban, a bevezetendő 10 százalékos áfa következtében, ez az élelmiszerek, fogyasztási cikkek, szolgáltatások, gyógyszerek árának emelését eredményezné. Mindez pedig természetesen kedvezőtlenül érintené a kis jövedelműeket, annál is inkább mert a szociális védőháló lényegében még nem működik, és a költségvetési támogatások jövőre tervezett 50 milliárd forint értékű leépítése amúgy is számottevő áremelkedést okoz.
Hasonlóan szükséges lett volna az is, hogy korszerűsítsék a személyi jövedelemadó-rendszert. 1988-ban, az akkori vezetés meglehetősen gyakorlati megfontolásokból - hogy minél kisebb bérbruttósításra kerüljön sor - olyan adórendszert alakított ki, ami egy bizonyos éves jövedelemhatárig adómentessé teszi a jövedelmeket, azt követően viszont ugrásszerűen emelkednek az adóterhek. (folyt.köv.)
1990. november 17., szombat 20:30
|
Vissza »
|
|
A kormány elképzelése a jövő évi adórendszerről (2. rész)
|
Az eddigi adómentes sáv megadóztatásával viszont csökkenhető a progresszivitás, s a jelenleginél egyszerűbb forma alakítható ki, kevesebb adókulcs alkalmazása révén. A kormány az alkalmazotti kedvezmény növelésével kívánta kompenzálni az érintetteket. (Ebből a kompenzációból a vállalkozók, mivel ők nem vehetik igénybe az alkalmazotti kedvezményt, kimaradtak volna.) Ám jelenleg még nincs eldöntve, hogy hosszabb távon hogyan fejlődjön a személyi jövedelemadó-rendszer, megmaradjon-e a jelenlegi forma, miszerint mindenki egyénileg éves jövedelme után adózik, vagy áttérjenek a családi jövedelemadó-rendszerre. Ezt hamarosan el kell dönteni, ám amíg nem tisztázott az adórendszernek a gazdasági alrendszerekkel és a szociálpolitikával való viszonya, addig kockázatos a jelenlegi rendszert nagyobb mértékben átalakítani. Ilyen megfontolásból mondott le végül is a kormány a tervezett jelentős változtatásokról.
A vállalati általános nyereségadó jelenlegi rendszerének fenntartását pedig az indokolja, hogy 1992-től lép életbe az új nyugat-európai normákat érvényesítő számviteli törvény, s akkor az adórendszer átalakítására is sor kerül. Addig pedig felesleges bolygatni a jelenlegi mechanizmust, annak ellenére, hogy számos ponton ez is változtatásra szorul. Elavult például az alkalmazott amortizációs rendszer, amely akadályozza a befektetések megtérülését; ennek ellenére a kormány úgy döntött, hogy elhalasztja a tervezett változtatást. (Egyébként a magánszemélyek részvételével, illetve magánszemélyek többségi tulajdonával működő vállalkozásoknál lehetőség van arra, hogy gyorsított leírást alkalmazzanak, s így két év alatt érvényesítsék költségeikben a beruházási ráfordításokat.)
A kormány által beterjesztett törvényjavaslatok, ha nem is irányoznak elő alapvető változást a jövő esztendőre, számos kedvezmény módosulását tartalmazzák.
A vállalkozási nyereségadónál - ha a Parlament jóváhagyja - jövőre megszűnik az élelmiszerkiskereskedelem 20 százalékos, az élelmiszeripar 35 százalékos kedvezménye, míg megmarad a mezőgazdaság 35 százalékos adókedvezménye. Változik a vegyesvállalatok adózásának szabályozása is, az eddigi általánosan megadott 20 százalékos alapkedvezményt felváltja az alapítástól számított első 5 évre szóló 60 százalékos, majd az azt követő második 5 évre szóló 40 százalékos kedvezmény, ebben azonban csak a cégek részesülhetnek, amelyeknek alaptőkéje meghaladja az 50 millió forintot és a külföldi részesedés nagyobb 30 százaléknál. (folyt.köv.)
1990. november 17., szombat 20:31
|
Vissza »
|
|
A kormány elképzelése a jövő évi adórendszerről (3. rész)
|
A kiemelten fontos tevékenységet végző vegyesvállalkozások az első 5 esztendőben százszázalékos, a következő 5 évben pedig 60 százalékos kedvezményre számíthatnak - ha a Parlament is jóváhagyja a kormányzati javaslatot. Ugyancsak lényeges, hogy a kormányzati elképzelés szerint jövőre a külföldi vállalkozó, ha az osztalékot ismét befekteti Magyarországon , az arra jutó adót visszaigényelheti.
Végül a személyi jövedelemadó tervezett rendszerében is várható apróbb változás az ideihez képest. A befektetések ösztönzése érdekében a kormány azt javasolja, hogy az a vállalkozó, aki az állami tulajdon privatizációja során befektet, ezt az összeget teljes egészében levonhassa az adóalapjából, ha az nem haladja meg az adóalap 50 százalékát.
A beterjesztett törvényjavaslatban nem szerepel a jövő évre javasolt személyi jövedelemadó-tábla. Ennek az a magyarázata, hogy erről a végleges döntést a költségvetés elfogadásakor lehet meghozni, ezért a kormány a költségvetéssel egyidőben nyújtja be javaslatát a jövő évi szja-kulcsokra. (MTI)
1990. november 17., szombat 20:32
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|