Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 17.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Amerika Hangj, Esti híradó:

Magyar piac Ausztriában

"Az egyik csehszlovák gazdasági lap szomorúan állapítja meg, hogy Magyarország már nem csupán paprikát és paradicsomot exportál, hanem gépeket is, míg Csehszlovákia megszűnt fejlett ipari ország lenni. A bécsi szakértők ennek okát abban látják, hogy a Magyarországon már sokkal régebben megindított gazdasági átalakulásnak most látható eredménye van. Íme néhány adat: Az elmúlt évtizedekben - 1970 és 1989 között - a csehszlovák gépi termékek exportja Ausztria felé 27,8 százalékról 20,1 százalékra esett vissza. Ugyanebben az időszakban Magyarország Ausztria felé irányított gépipari exportját 28,9 százalékról 31,5 százalékra tudta megemelni. Igaz, az elmúlt 20 évben Csehszlovákia az Ausztriával folytatott kereskedelemben majd mindig felesleget ért el, azonban csak azáltal, hogy egyre növelte a nyersanyag- szállítást, egyidejűleg csökkent a kész- és félkész áruk szállítása. "

A kormány elképzelése a jövő évi adórendszerről (1. rész)

1990. november 18., vasárnap - A kormány előbb jelentősen át akarta alakítani a jövő évi adórendszert, majd legutóbb úgy döntött, hogy olyan változatot terjeszt a Parlament elé, amelyben lényegében minden marad a régiben, s csupán néhány kedvezmény módosítását javasolják. A háttérben meghúzódó szakmai megfontolásokról, a kormányzati elképzelés módosulásának okairól Sugár Dezső, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára tájékoztatta a Magyar Távirati Irodát.


Elmondotta: több ok is közrejátszott abban, hogy a kormány
megváltoztatta eredeti szándékát. Valóban szükség lenne mindhárom
adórendszer jelentős átalakítására. A kormány mozgási lehetősége
azonban meglehetősen korlátozott. Jövőre, elsősorban a külgazdasági
körülmények kedvezőtlen változása miatt, a gazdaság teljesítménye
tovább csökken, és így ismét kevesebb lesz az elosztható jövedelem.
Ez azt jelenti, hogy több teher hárul a lakosságra, s ilyenkor
nagyon meg kell fontolni, hogy a legrosszabb körülmények között élők
mit tudnak elviselni. Mint ismeretes, a kormány azt tervezte: az
általános forgalmiadó-rendszerben bevezeti azokat a megoldásokat,
amelyeket a nyugat-európai országokban is alkalmaznak. Így a
jelenlegi szisztémát - amely bizonyos termékeknek adómentességet
biztosít, másokat nulla, illetve 15, 25 százalékos kulccsal adóztat,
- egy kétkulcsos változat váltotta volna föl. A gyakorlatban, a
bevezetendő 10 százalékos áfa következtében, ez az élelmiszerek,
fogyasztási cikkek, szolgáltatások, gyógyszerek árának emelését
eredményezné. Mindez pedig természetesen kedvezőtlenül érintené a
kis jövedelműeket, annál is inkább mert a szociális védőháló
lényegében még nem működik, és a költségvetési támogatások jövőre
tervezett 50 milliárd forint értékű leépítése amúgy is számottevő
áremelkedést okoz.

    Hasonlóan szükséges lett volna az is, hogy korszerűsítsék a
személyi jövedelemadó-rendszert. 1988-ban, az akkori vezetés
meglehetősen gyakorlati megfontolásokból - hogy minél kisebb
bérbruttósításra kerüljön sor - olyan adórendszert alakított ki, ami
egy bizonyos éves jövedelemhatárig adómentessé teszi a jövedelmeket,
azt követően viszont ugrásszerűen emelkednek az adóterhek.
(folyt.köv.)



1990. november 17., szombat 20:30


Vissza »


A kormány elképzelése a jövő évi adórendszerről (2. rész)


Az eddigi adómentes sáv megadóztatásával viszont csökkenhető a
progresszivitás, s a jelenleginél egyszerűbb forma alakítható ki,
kevesebb adókulcs alkalmazása révén. A kormány az alkalmazotti
kedvezmény növelésével kívánta kompenzálni az érintetteket. (Ebből a
kompenzációból a vállalkozók, mivel ők nem vehetik igénybe az
alkalmazotti kedvezményt, kimaradtak volna.) Ám jelenleg még nincs
eldöntve, hogy hosszabb távon hogyan fejlődjön a személyi
jövedelemadó-rendszer, megmaradjon-e a jelenlegi forma, miszerint
mindenki egyénileg éves jövedelme után adózik, vagy áttérjenek a
családi jövedelemadó-rendszerre. Ezt hamarosan el kell dönteni, ám
amíg nem tisztázott az adórendszernek a gazdasági alrendszerekkel és
a szociálpolitikával való viszonya, addig kockázatos a jelenlegi
rendszert nagyobb mértékben átalakítani. Ilyen megfontolásból
mondott le végül is a kormány a tervezett jelentős változtatásokról.

    A vállalati általános nyereségadó jelenlegi rendszerének
fenntartását pedig az indokolja, hogy 1992-től lép életbe az új
nyugat-európai normákat érvényesítő számviteli törvény, s akkor az
adórendszer átalakítására is sor kerül. Addig pedig felesleges
bolygatni a jelenlegi mechanizmust, annak ellenére, hogy számos
ponton ez is változtatásra szorul. Elavult például az alkalmazott
amortizációs rendszer, amely akadályozza a befektetések
megtérülését; ennek ellenére a kormány úgy döntött, hogy elhalasztja
a tervezett változtatást. (Egyébként a magánszemélyek részvételével,
illetve magánszemélyek többségi tulajdonával működő vállalkozásoknál
lehetőség van arra, hogy gyorsított leírást alkalmazzanak, s így két
év alatt érvényesítsék költségeikben a beruházási ráfordításokat.)

    A kormány által beterjesztett törvényjavaslatok, ha nem is
irányoznak elő alapvető változást a jövő esztendőre, számos
kedvezmény módosulását tartalmazzák.

    A vállalkozási nyereségadónál - ha a Parlament jóváhagyja -
jövőre megszűnik az élelmiszerkiskereskedelem 20 százalékos, az
élelmiszeripar 35 százalékos kedvezménye, míg megmarad a
mezőgazdaság 35 százalékos adókedvezménye. Változik a
vegyesvállalatok adózásának szabályozása is, az eddigi általánosan
megadott 20 százalékos alapkedvezményt felváltja az alapítástól
számított első 5 évre szóló 60 százalékos, majd az azt követő
második 5 évre szóló 40 százalékos kedvezmény, ebben azonban csak a
cégek részesülhetnek, amelyeknek alaptőkéje meghaladja az 50 millió
forintot és a külföldi részesedés nagyobb 30 százaléknál.
(folyt.köv.)



1990. november 17., szombat 20:31


Vissza »


A kormány elképzelése a jövő évi adórendszerről (3. rész)


A kiemelten fontos tevékenységet végző vegyesvállalkozások az első 5
esztendőben százszázalékos, a következő 5 évben pedig 60 százalékos
kedvezményre számíthatnak - ha a Parlament is jóváhagyja a
kormányzati javaslatot. Ugyancsak lényeges, hogy a kormányzati
elképzelés szerint jövőre a külföldi vállalkozó, ha az osztalékot
ismét befekteti Magyarországon , az arra jutó adót
visszaigényelheti.

    Végül a személyi jövedelemadó tervezett rendszerében is várható
apróbb változás az ideihez képest. A befektetések ösztönzése
érdekében a kormány azt javasolja, hogy az a vállalkozó, aki az
állami tulajdon privatizációja során befektet, ezt az összeget
teljes egészében levonhassa az adóalapjából, ha az nem haladja meg
az adóalap 50 százalékát.

    A beterjesztett törvényjavaslatban nem szerepel a jövő évre
javasolt személyi jövedelemadó-tábla. Ennek az a magyarázata, hogy
erről a végleges döntést a költségvetés elfogadásakor lehet
meghozni, ezért a kormány a költségvetéssel egyidőben nyújtja be
javaslatát a jövő évi szja-kulcsokra. (MTI)



1990. november 17., szombat 20:32


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD