|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangj, Esti híradó:
Magyar piac Ausztriában
"Az egyik csehszlovák gazdasági lap szomorúan állapítja meg, hogy
Magyarország már nem csupán paprikát és paradicsomot exportál, hanem
gépeket is, míg Csehszlovákia megszűnt fejlett ipari ország lenni. A
bécsi szakértők ennek okát abban látják, hogy a Magyarországon már
sokkal régebben megindított gazdasági átalakulásnak most látható
eredménye van. Íme néhány adat:
Az elmúlt évtizedekben - 1970 és 1989 között - a csehszlovák
gépi termékek exportja Ausztria felé 27,8 százalékról 20,1
százalékra esett vissza. Ugyanebben az időszakban Magyarország
Ausztria felé irányított gépipari exportját 28,9 százalékról 31,5
százalékra tudta megemelni. Igaz, az elmúlt 20 évben Csehszlovákia
az Ausztriával folytatott kereskedelemben majd mindig felesleget ért
el, azonban csak azáltal, hogy egyre növelte a nyersanyag-
szállítást, egyidejűleg csökkent a kész- és félkész áruk szállítása.
"
|
|
|
|
|
|
|
Országos mezőgazdasági fórum Kiskunmajsán - Cél: felgyorsítani
a földtörvény előkészítését (2. rész)
|
A bevezető előadások után a földtörvénnyel kapcsolatos nézeteiket fejtették ki a parlamenti pártok szakértői, a Fidesz kivételével, amelynek a képviselője nem érkezett meg.
Lakos Sándor (MSZP) egyebek között hangsúlyozta, hogy a földnek, illetve a mezőgazdasági termelőeszközöknek annak a tulajdonába kell kerülni, aki a tulajdont a leghatékonyabban hasznosítja. Ebbe az elvbe belefér az is, hogy a termelőszövetkezetekben a földtulajdont nevesítik, s a tulajdonosok maguk döntik el a továbbiakat. Azt, hogy egyénileg ugyanebben a szövetkezetben, vagy más társulásban kívánják-e folytatni a művelést. Az állami gazdaságok esetében pedig mindenképpen lehetőséget kell adni a dolgozóknak arra, hogy részvényesként ők is tulajdoni hányadhoz juthassanak.
Szakáll Ferenc (KDNP) szerint semmilyen dátumhoz nem szabad ragaszkodni a földdel kapcsolatos rendezésnél, hanem a jelenlegi helyzetből kell kiindulni. Az 1945-ös földosztás sem volt igazságos, sokan nem jutottak ekkor sem földhöz, mások az ígért kártalanítást nem kapták meg, vagy éppenséggel számos földhözjutott semmit sem fizetett a földért. Ezért pártjának az az álláspontja, hogy a földet az önkormányzati közösségek kezébe kell lehetőleg adni, az ott élők közös javára. Az önkormányzatok természetesen adhatnak földet az örökösöknek, a volt földtulajdonosoknak is, de a földhözjutás feltétele az legyen, hogy valaki bizonyítani tudja-e hozzáértését, azt, hogy mezőgazdasági vállalkozásra alkalmas.
Juhász Pál (SZDSZ) előadásában hangsúlyozta: a földjog rendezése önmagában nem elégséges. Aktív gazdasági háttér, szervezet kiépítésére is szükség van. A földhözjutást egyébként - pártja véleménye szerint - meg kell könnyíteni a kívülállók részére is, vagyis elérhetővé tenni azoknak is, akik jelenleg nem tsz-tagok, nem is volt földjük, de mezőgazdasági vállalkozók kívánnak lenni. A kárpótlásra több változatot említett. Valamennyinek lényege, hogy a volt tulajdonosok úgynevezett kötvényeket kapjanak, ezekkel fizethessenek a földért, vagy más mezőgazdasági eszközökért, illetve elképzelhetőnek tartják azt is, hogy ezeket a földért járó kárpótlási kötvényeket bármilyen privatizáció ellenértékeként elismerjék. (folyt.köv.)
1990. november 17., szombat 16:58
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|