 |
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangj, Esti híradó:
Magyar piac Ausztriában
"Az egyik csehszlovák gazdasági lap szomorúan állapítja meg, hogy
Magyarország már nem csupán paprikát és paradicsomot exportál, hanem
gépeket is, míg Csehszlovákia megszűnt fejlett ipari ország lenni. A
bécsi szakértők ennek okát abban látják, hogy a Magyarországon már
sokkal régebben megindított gazdasági átalakulásnak most látható
eredménye van. Íme néhány adat:
Az elmúlt évtizedekben - 1970 és 1989 között - a csehszlovák
gépi termékek exportja Ausztria felé 27,8 százalékról 20,1
százalékra esett vissza. Ugyanebben az időszakban Magyarország
Ausztria felé irányított gépipari exportját 28,9 százalékról 31,5
százalékra tudta megemelni. Igaz, az elmúlt 20 évben Csehszlovákia
az Ausztriával folytatott kereskedelemben majd mindig felesleget ért
el, azonban csak azáltal, hogy egyre növelte a nyersanyag-
szállítást, egyidejűleg csökkent a kész- és félkész áruk szállítása.
"
|
|
|
|
|
|
 |
- Kelet-Európa a szegény rokon - 1. folyt.
|
De mi történik, ha összeomlik a szovjet gazdaság? Az Európai
Közössség néhány szakértője attól tart, hogy az idei kemény telet
követő tavasszal a szovjet menekültek milliói kelnek útra, és hogy
ebben az esetben mit tehet a Nyugat, még elképzelések sincsenek. Ám
nemcsak a Szovjetunióban, hanem minden kelet-európai országban
romlik a helyzet - állapította meg Frans Andriessen, az Európai
Közösség külügyi biztosa.
A Perzsa-öböl menti válság, a szovjet olajszállítás csökkenése,
valamint a dollárelszámolás bevezetése után nagyobb támogatást
igényelnek a térség országai, miközben a Nyugat egyre kevesebbet
képes nyújtani.
Eleinte - nem mindenki örömére ugyan - természetesnek látszott,
hogy Kelet-Európa a változások után legnagyobb nyugati kereskedelmi
partnere, Németország gazdasági befolyása alá kerül majd.
Az újraegyesítés után azonban megváltozott a helyzet. A német
beruházók többségét Csehszlovákiánál, Lengyel- és Magyarországnál
jobban vonzza a hajdani Kelet-Németország. Ennek következtében a
kelet-európai országok gazdaságilag kevésbé függenek majd
Németországtól, ugyanakkor problémát jelent, hogy a németek által
hagyott űrt még nem töltötték be máshonnan érkező beruházási
ajánlatok. Erre a növekvő űrre már számos nemzetközi pénzintézet és
több nyugati kormány is felhívta a figyelmet. De mindezidáig az
Európai Közösség országai - úgy tűnik - polgáraikhoz hasonlóan
vélekednek: hajlandók anyagilag hozzájárulni, de áldozatot nem
kívánnak hozni keleti szomszédaikért.
Például: a kelet-európai országok nagy része kiterjedt
mezőgazdasági szektorral rendelkezik, amely csupán az infrastruktúra
fejlesztésével lehetne versenyképes a világpiacon. Az új
versenytársak megjelenése azonban ellentétes az Európai Közösség
közös, protekcionista agrárpolitikájával. Hogyan hidalható át ez az
ellentét és segíthetők-e a kelet-európai országok a mezőgazdasági
import növelésében?
Ezekre a kérdésekre válaszolva Frans Andriessen nem sok jóval
kecsegtet. Nem tudok jósolni, de hogy nem lesz könnyű, az bizonyos -
mondotta egy nyilatkozatában. (folyt.)
1990. november 16., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|