 |
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangj, Esti híradó:
Magyar piac Ausztriában
"Az egyik csehszlovák gazdasági lap szomorúan állapítja meg, hogy
Magyarország már nem csupán paprikát és paradicsomot exportál, hanem
gépeket is, míg Csehszlovákia megszűnt fejlett ipari ország lenni. A
bécsi szakértők ennek okát abban látják, hogy a Magyarországon már
sokkal régebben megindított gazdasági átalakulásnak most látható
eredménye van. Íme néhány adat:
Az elmúlt évtizedekben - 1970 és 1989 között - a csehszlovák
gépi termékek exportja Ausztria felé 27,8 százalékról 20,1
százalékra esett vissza. Ugyanebben az időszakban Magyarország
Ausztria felé irányított gépipari exportját 28,9 százalékról 31,5
százalékra tudta megemelni. Igaz, az elmúlt 20 évben Csehszlovákia
az Ausztriával folytatott kereskedelemben majd mindig felesleget ért
el, azonban csak azáltal, hogy egyre növelte a nyersanyag-
szállítást, egyidejűleg csökkent a kész- és félkész áruk szállítása.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Baker sajtóértekezlete
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1990. november 16. péntek (MTI-tud.) - James Baker
amerikai külügyminiszter pénteken Brüsszelben kijelentette, hogy az
Egyesült Államok mind a katonai, mind a politikai feltételeket meg
akarja teremteni ahhoz, hogy amennyiben Szaddám Huszein nem
teljesíti az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait, a ,,katonai
opciót,, is alkalmazhassa vele szemben. Ha ezek a feltételek nem
jönnek létre, fejtette ki, Washington nem számíthat arra, hogy
Szaddám Huszein komolyan veszi eltökéltségét. De még nem történt
döntés egy amerikai támadásról, illetve arról, hogy Washington erre
vonatkozó határozati javaslatot terjesszen a Biztonsági Tanács elé.
Az amerikai sajtó szerint Baker körútjának egyik fő célja
megszerezni a Biztonsági Tanács tagjainak támogatását egy ilyen
értelmű BT-határozathoz.
A külügyminiszter rosszallását fejezte ki különböző nyugati
politikai személyiségek iraki emberbaráti - túszmentő - utazásaival
kapcsolatban, mivel azok ,,félreérthető,, üzenetet jelentenek
Szaddám Huszein számára, illetve az iraki vezető e látogatóknak tett
gesztusokkal félrevezetheti a közvéleményt.
Hangsúlyozta az amerikai diplomácia vezetője, hogy a Nyugat
egységesen kitart a Biztonsági Tanács határozatainak teljes
végrehajtása mellett, amellett, hogy elutasít mindenfajta
részmegoldást, illetve az Öböl-válság más kérdések megoldásához való
kapcsolását.
Közép-Kelet-Európa és a Szovjetunió helyzete szintén az
európai-amerikai megbeszélések egyik témája volt. A két fél
egyetértett abban, hogy a közép-kelet-európai országok helyzete
súlyos, nemcsak az Öböl-válság, de a KGST összeomlásának
következményei is rájuk hárulnak, és a 24-ek csoportján, illetve a
közösségen át, illetve más módokon támogatni kell őket - de nem
ismertettek konkrét döntéseket. Delors arra utalt, hogy elsősorban
az esetleg szükségessé váló konkrét gyorssegély, például
élelmiszertámogatás lehetőségeiről volt szó. Elmondta azt is, hogy a
közösség bizottsága a legutóbbi római csúcsértekezletre kidolgozta a
maga jelentését a Szovjetunió helyzetéről, és a támogatásra is lett
volna javaslata, s csak az államfők kérésére nem terjesztette elő
azt. A decemberi újabb csúcsértekezletre friss jelentés készül erről
a témáról. +++
1990. november 16., péntek 20:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|