|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangj, Esti híradó:
Magyar piac Ausztriában
"Az egyik csehszlovák gazdasági lap szomorúan állapítja meg, hogy
Magyarország már nem csupán paprikát és paradicsomot exportál, hanem
gépeket is, míg Csehszlovákia megszűnt fejlett ipari ország lenni. A
bécsi szakértők ennek okát abban látják, hogy a Magyarországon már
sokkal régebben megindított gazdasági átalakulásnak most látható
eredménye van. Íme néhány adat:
Az elmúlt évtizedekben - 1970 és 1989 között - a csehszlovák
gépi termékek exportja Ausztria felé 27,8 százalékról 20,1
százalékra esett vissza. Ugyanebben az időszakban Magyarország
Ausztria felé irányított gépipari exportját 28,9 százalékról 31,5
százalékra tudta megemelni. Igaz, az elmúlt 20 évben Csehszlovákia
az Ausztriával folytatott kereskedelemben majd mindig felesleget ért
el, azonban csak azáltal, hogy egyre növelte a nyersanyag-
szállítást, egyidejűleg csökkent a kész- és félkész áruk szállítása.
"
|
|
|
|
|
|
|
Veszteségek az olajár és a KGST felbomlása miatt (1.rész)
|
Párizs, 1990. november 16. (AFP,Reuter) - A piacgazdaságba
való átmenet állapotában lévő hat kelet-európai ország 12,5-15
milliárd dollárnyi veszteséget kénytelen elkönyvelni az Öböl-válság és
a KGST felbomlásának kettős hatása következtében - derül ki nemzetközi
pénzügyi intézmények legutóbbi becslései alapján.
Egy, a pénzügyi források által bizalmasan közölt tanulmány szerint a két tényező együttesen Bulgáriát sújtja majd a legjobban: folyó fizetési mérlegének helyzete bruttó hazai termékének 12,3-16,8 százalékával romlik majd.
A dokumentum szerint e külső tényezők kettős hatása a többi kelet-európai ország - így Jugoszlávia, Románia, Csehszlovákia és Magyarország - folyó fizetési pozícióját is súlyosbítja, mégpedig bruttó hazai termékük 2,5-7,5 százalékával. A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank szerint ezen országok esetében az olaj világpiaci árának emelkedése a bruttó hazai termék együttesen átlagosan 1 százalékát emészti fel, ami mintegy 30 milliárd dollárt tesz ki.
Az olajsokkhoz még hozzáadódik a Szovjetunióval folytatott preferenciális kereskedelmi rendszer megszűnése. A KGST keretén belül működő rendszer lehetővé tette a Szovjetunió partnerei számára, hogy egyrészt a világpiaci áraknál alacsonyabban szerezzék be a szovjet nyersanyagokat, másrészt pedig magasabb áron exportálhatták feldolgozott termékeiket a Szovjetunióba, amelyek nehezen találtak volna vásárlóra a KGST-n kívül.
Ráadásul - hangsúlyozzák az említett források - januártól a Szovjetunió többé már nem adja a világpiaci árnál olcsóbban olaját, sőt, a kelet-európai országoknak konvertibilis valutában kell fizetniük a számlát.
A tanulmány szerint a KGST megszűnése Bulgáriának a bruttó hazai termék 7-11,5 százalékának megfelelő kárt okoz. A szovjet "szubvenció" megszűnése által okozott veszteség Csehszlovákia esetében 3-4,3 százalékot, Magyarország esetében pedig 2,9-4,3 százalékot tesz ki.
Lengyelországot és Jugoszláviát kisebb mértékben sújtja a KGST megszűnése, mivel ez a két ország már jobban hozzáigazította kereskedelmét a Nyugathoz. Az előbbi esetében a kár a bruttó hazai termék 1,5 százaléka, az utóbbi esetében 0,2-0,3 százaléka. (folyt.)
1990. november 16., péntek 12:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|