|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Kulin Ferenc levele a Magyar Televízió elnökének
"Akik úgy vélik, hogy a Híradó
munkatársainak felelősségérzettől áthatott tevékenysége
pártérdekeket szolgált, azok akaratlanul is egyenlőségjelet tesznek
a pártatlanság és az anarchia, a függetlenség és a felelőtlenség,
illetve a szakszerűség és az elvtelenség közé."
SZER, Forgószínpad:
Mit mondanak az iraki katonák?
"Borzalmas kép rajzolódik ki a Kuvaitban és az iraki hadsereg
soraiban uralkodó állapotokról a dezertőrök beszámolóiból. Iván
elmondja, hogy századának tisztjei megerőszakoltak 20 kuvaiti és
Fülöp-szigeti nőt, majd a falhoz állították őket és parancsot adtak
a lelövésükre. Egy tisztet, aki megtagadta a parancsot,
felakasztottak. Egy másik katona részt vett egy bank kirámolásában.
A pénzt, aranyat és drágaköveket a hadsereg teherautóira pakolták
fel"
|
|
|
|
|
|
|
Kulin Ferenc levele a Magyar Televízió elnökének (1. rész)
(OS)
|
1990. november 15., csütörtök - Kulin Ferenc, az Országgyűlés Kulturális Bizottságának elnöke a Magyar Televíziós Kamara elnökének, Rózsa Péternek hozzá intézett soraira reagálva az alábbi levelet küldte dr. Hankiss Elemérnek, a Magyar Televízió elnökének - a Kulturális Bizottság 13 tagjának egyetértő aláírásával támogatva.
,,Tisztelt Elnök Úr
A Magyar Televíziós Kamara elküldte bizottságunknak az 1990. október 26-28. közötti belpolitikai események televíziós bemutatásával kapcsolatos - a sajtóban is közölt - állásfoglalását. Noha a Kulturális Bizottságnak nem feladata, hogy értékelje ezt az állásfoglalást, a Kamara elnökének, Rózsa Péter úrnak a kísérő levele olyan - az Ön felelősségét is érintő - problémákat vet fel, amelyekről feltétlenül nyilatkoznom kell. Rózsa úr ezt írja:,,Véleményünk szerint ez a válság (ti. az október 26-28. közötti belpolitikai krízis) a Magyar Televíziót nemcsak szakmailag tette próbára, hanem ismét politikai küzdelmek kereszttüzébe állította. Ennek egyik jeleként értékeljük azt a hírt, miszerint a két legnagyobb párt osztozni szeretne a Magyar Televízió irányításában. Jóllehet, az intézmény elnöke és a Szabad Demokraták Szövetsége egyaránt elhatárolta magát ettől, a Kamara szükségesnek látja ismételten felhívni a figyelmet arra, hogy minden ilyen törekvés ellentmond a kialakult parlamenti konszenzusnak. A Magyar Televíziós Kamara tájékoztatást szeretne kapni arról, mit tesz a Bizottság annak érdekében, hogy ez a parlamenti konszenzus fennmaradjon?,, Nos, igaza van Rózsa úrnak: a blokád napjairól készült televíziós híradások miatt a Televízió valóban ,,politikai küzdelmek kereszttüzébe,, került; ám ezek a küzdelmek nem a parlamenti pártok, s nem is valamelyik párt és a Televízió között, hanem a Televízión belül - a szóban forgó állásfoglalás tanúsága szerint -, a Kamara és a Híradó között dúltak és dúlnak. A Kamara szakmai érvekkek igyekszik álcázni politikai ítéletét azzal az újságírói magatartással szemben, amely a válság legsúlyosabb óráiban is a törvénysértő akciók leleplezésével, az alkotmány szellemének, a jogállamiság normáinak védelmével vívta ki a nézők millióinak bizalmát és tiszteletét. Akik úgy vélik, hogy a Híradó munkatársainak felelősségérzettől áthatott tevékenysége pártérdekeket szolgált, azok akaratlanul is egyenlőségjelet tesznek a pártatlanság és az anarchia, a függetlenség és a felelőtlenség, illetve a szakszerűség és az elvtelenség közé. (folyt.köv.)
1990. november 15., csütörtök 18:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kulin Ferenc levele a Magyar Televízió elnökének (2. rész)
(OS)
|
Mi, a levél aláírói megtévesztőnek tartjuk Rózsa úrnak azt a törekvését, hogy összekapcsolja a Televízión belüli politikai csatározás tényét azzal a hírrel, ,,miszerint a két legnagyobb párt osztozni szeretne a Magyar Televízió irányításában,,. Kérjük Elnök Urat, nyugtassa meg munkatársait: a Kulturális Bizottság eddig is arra törekedett, s ezután is azért harcol, hogy a Televízió ne váljék a pártharcok színterévé. Egyúttal azonban azt is elvárjuk, hogy senki ne vonja kétségbe bizottságunk tagjainak azt az állampolgár jogát, hogy javaslatokat tehessenek a magyar televíziózás jövőjét érintő szervezési és személyi kérdések megoldására. A döntés joga - a Televízió működési rendjét szabályozó alkotmányerejű törvényünk értelmében - nem a mienk, mi pedig semmi ellen, ami alkotmányos és törvényes, nem fogunk fellépni.
Elnök Úr, engedje meg, hogy végezetül magyarázatot adjunk arról, miért Önhöz, s nem a Kamarához fordultunk ezekkel a sorokkal. Néhány nappal a Kamarától kapott állásfoglalás kézhezvétele után bizottságunk elnöke levelet kapott a Televíziós Műsorkészítők Szövetségének titkárságától, s e levélből azt tudtuk meg, hogy az Ön munkatársai közül számosan elhatárolják magukat a Kamarától. Végül is nem vagyunk tisztában azzal, hogy kik és hányan állnak a Kamara mögött, s így azt sem tudjuk eldönteni, vajon indokolt-e, hogy őket tekintsük a televíziós dolgozók többségének bizalmát élvező érdekképviselőknek. Kérjük Elnök Urat, tájékoztasson bennünket a két szervezet tagságának létszámáról, jogállásáról és szerepköréről, mert ezek ismerete nélkül a Televízió munkájába durva beavatkozásnak minősülhetne, ha az egyik szervezetet a másik mellőzésével a Kulturális Bizottság partnerének tekintenénk.
Budapest, 1990. november 15.
Tisztelettel: Dr. Kulin Ferenc, Elek István, Kávássy Sándor, Nyerges Tibor, Tóth Sándor, Balázsi Tibor, Csurka István, Dr. Debreczeni József, Varga Zoltán, Zsigmond Attila, Kósa Ferenc, Ugrin Emese, Bánffy György,,
(OS)
1990. november 15., csütörtök 18:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|