 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Kulin Ferenc levele a Magyar Televízió elnökének
"Akik úgy vélik, hogy a Híradó
munkatársainak felelősségérzettől áthatott tevékenysége
pártérdekeket szolgált, azok akaratlanul is egyenlőségjelet tesznek
a pártatlanság és az anarchia, a függetlenség és a felelőtlenség,
illetve a szakszerűség és az elvtelenség közé."
SZER, Forgószínpad:
Mit mondanak az iraki katonák?
"Borzalmas kép rajzolódik ki a Kuvaitban és az iraki hadsereg
soraiban uralkodó állapotokról a dezertőrök beszámolóiból. Iván
elmondja, hogy századának tisztjei megerőszakoltak 20 kuvaiti és
Fülöp-szigeti nőt, majd a falhoz állították őket és parancsot adtak
a lelövésükre. Egy tisztet, aki megtagadta a parancsot,
felakasztottak. Egy másik katona részt vett egy bank kirámolásában.
A pénzt, aranyat és drágaköveket a hadsereg teherautóira pakolták
fel"
|
|
|
|
|
|
 |
Orbán István a Gazdasági Kamara alelnöke
|
----------------------------------------
München, 1990. november 5. (SZER, Magyar híradó) - Új szín a
magyar politikában. Előtérbe került az Érdekegyeztető Tanács. Farkas
Pál interjúja következik:
- Múlt héten a benzinháború következtében szinte Csipkerózsika-
álmából ébredt az Országos Érdekegyeztető Tanács, amelynek
működéséről, tevékenységéről eddig nem sok hírt hallhattunk. A
hétvégi viták levezető elnöke a Magyar Gazdasági Kamara alelnöke,
Orbán István a Szabad Európa mikrofonja előtt. Orbán úr
Kérem, hogy
röviden világítsa meg, mi is pontosan ez az Országos Érdekegyeztető
Tanács és mióta működik?
- Az Érdekegyeztető Tanács ez év augusztus elején alakult abból
a célból, hogy a társadalom három nagy partneroldalát, társadalmi
partnerét, hogy úgy mondjam olyan érdekek egyeztetésére késztesse,
amely érdekek az ország lakosságára nézve a legfontosabb érdekeket
jelentik. Ez a három oldal: a munkavállalók, a munkaadók és a
kormány. Ez utóbbi természetesen a jelenlegi helyzetből adódóan egy
kicsit munkaadóként is és tulajdonosként is.
Az augusztusi megalakulást követően rendkívül fontos feladat
volt, hogy ügyrendünk legyen, amely tisztázza a megállapodási
hatásköröket, a munkarendet, a működési szabályokat, a dolgozó
munkabizottságok jellegét és a többi. Ezzel egyidejűleg azonban volt
olyan téma, amelyet mi fontosnak ítéltünk és amelyben volt
megállapodás az érintett felek között. Ez a minimálbér kérdése volt,
szinte az elsők között. És bár látványosan nem jelent meg az
Érdekegyeztető Tanács a nagyközönség előtt, az elmúlt hónapokban
folyt a munka megalapozása. Most vagyunk abban a helyzetben, hogy a
folyamatos működés feltételeit most már szervezési, szervezeti
oldalon garantálni tudjuk. (folyt.)
1990. november 5., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Orbán István - 1. folyt.
|
A benzinválság tulajdonképpen csak előhívta ezt a képességünket,
mert megszületett az a javaslat, hogy az Érdekegyeztető Tanács
hatáskörébe kell emelni az üzemanyagok kérdését. Az Érdekegyeztető
Tanács úgy is működött, hogy bár a benzinárakról beszélt, teljesen
világos volt a résztvevő oldalak számára - főleg a
munkaadó-munkavállaló oldalak számára -, hogy az ország
működőképességének megőrzése legalább olyan fontos cél, mint az,
hogy egy kormányzati döntés mennyire tud intakt maradni egy ilyen
vitafolyamatban.
- Várhatóan az elkövetkező időben mivel fog még foglalkozni az
Érdekegyeztető Tanács?
- Úgy gondolom, hogy a legsürgősebb feladatokon kívül előre kell
tekinteni az 1991-92-es esztendőkre is. A legsürgősebb feladatok
között ott van az 1991-es év gazdálkodásának megalapozásával
kapcsolatos kormányzati elgondolások megismerése, ott van az
üzemanyagár emelése kapcsán előállott olyan helyzet, melyben
bizonyos kompenzációs intézkedésre látszik szükség lenni. A távlati
ügyekben mindenképpen ott vannak a munka világára vonatkozó
törvények előkészítése - gondolok itt én arra, hogy felfogásom
szerint egy teljesen új munkatörvénykönyvre volna szükség. Ide
tartozik a jövedelempolitikára vonatkozó megállapodások megkötése,
egyáltalán a makrogazdaságra vonatkozó intézkedéseknek mindazon
körét be kell vonni az érdekegyeztetésbe, amely a társadalom nagyobb
tömegeit érinti és az ország helyzetéből kifolyólag most hozzá lehet
tenni, hogy hátrányosan érinti. +++
1990. november 5., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Magyarország az Európa Tanács tagja - 1. folyt.
|
Az elkövetkező hónapok során a megfigyelő-státusban lévő
országok egymás után, kezdve Csehszlovákiával és Lengyelországgal,
belépnek majd az Európa Tanácsba.
Az Európa Tanács kibővítése amellett érvel, hogy alakítsák át
összeurópai testületté. Ilyen minőségben első dolga az lenne, hogy
átvenné a 34 nemzetből álló Európa biztonságával és
együttműködésével foglalkozó konferencia teendőit az emberi jogok
terén.
Az Európa Tanács szerepének kibővítése mellett érvelők
rámutatnak, hogy már megvan a strasbourgi testületnek a gépezete az
emberi jogok védelmére és az együttműködés erősítésére. Egyik szerve
ugyanis az Emberi Jogok Bírósága, amelyhez egyének fordulhatnak
megkeresésekkel és már több mint 15 ezer ilyen ügy futott be a
bírósághoz. 130 konvenciót fogadott el, melyeknek hatásköre kiterjed
a terrorizmus elleni küzdelemtől az egyén jogára, hogy magánügyeit
bizalmasan kezeljék.
A szervezetnek van állandó titkársága és 177 törvényhozóból álló
parlamentje, amit a páneurópai változatban 300 tagúvá bővítenének.
Az európai biztonsággal és együttműködéssel foglalkozó
szervezetnek nincs ilyen jellegű gépezete, és említett funkcióinak
az Európa Tanácshoz való áttételét holnap fogják megvitatni a római
találkozón, amely egybeesik az emberi jogok európai konvenciója
aláírásának 40. évfordulójával. Ezt a szerződést már Magyarország
parafálja, mivel addigra a strasbourgi klub 24-ik tagja lesz. +++
1990. november 5., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|