|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A MÚOSZ Elnökségének közleménye
"A MÚOSZ Elnöksége rendkívüli ülést
hívott össze a Magyarország című hetilap szerkesztőségét érintő
kiadói döntés megvitatására.
A MÚOSZ Elnöksége megütközéssel és felháborodással ítéli el azt
a módszert, amellyel a kiadó - saját fogalmazása szerint - a
szerkesztőség előzetes megkérdezése nélkül kívánja a lap ,,célját,
jellegét és irányvonalát módosítani,,.
"
SZER, Magyar híradó:
Személycserék - ki megy és ki marad?
"Rabár Ferenc saját esetleges távozásáról közli, hogy csupán
feltételezés és semmi biztos alapja nincs. Nagy Ferenc József
földművelésügyi miniszter még semmilyen formában sem értesült a
várható változásokról.
Hasonlóképp nyilatkozik a többi miniszter is. Matolcsy György
cáfol, a kormányszóvivő pedig nem kíván tápot adni sem személyekre,
sem a tárcákra, sem az időpontokra vonatkozó találgatásokat
illetően. A kormány-főtanácsos pedig személyi kérdésekben nem
bocsátkozik cáfolatokba, illetve megerősítésekbe.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az Állami Vagyonügynökség beszámolója az Országgyűlés
Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottsága és Gazdasági Bizottsága
előtt (1. rész)
|
1990. november 28., szerda - Az Országgyűlés Költségvetési,
Adó- és Pénzügyi Bizottsága és Gazdasági Bizottsága szerdán tartott
együttes ülésén az Állami Vagyonügynökség számolt be eddigi
tevékenységéről. Csepi Lajos, az ÁVÜ ügyvezető igazgatója
hangoztatta: a privatizáció megfelelő ütemben halad. Az ÁVÜ
folyamatosan ellenőrzi és irányítja az előprivatizációs törvény
által érintett kiskereskedelem, vendéglátóipar és szolgáltatási
ágazat egységeinek magánkézbe adását, és a vagyonügynökség első
privatizációs programjába bevont 20 vállalatot is jó ütemben
alakítják át, privatizálják.
Az Állami Vagyonügynökség március 1-jei megalakulása óta 42 állami vállalat átalakulásával foglalkozott érdemben. A beszámolóból kiderült, hogy a 42 átalakulási ügy közül 20 átalakulás kérdésében hozott döntést, 14-et jóváhagyott, míg 6 esetben élt a törvényben biztosított vétó lehetőségével. Az érintett 42 vállalat könyv szerinti vagyona 50,5 milliárd forint, amely a vagyonértékelés eredményeként 72,8 milliárd forintra értékelődött fel. Az eddig jóváhagyott 14 átalakulásban érintett vállalat könyv szerinti vagyona 15,5 milliárd forint, amely a vagyonértékelés eredményeként 23 milliárd forint összeggel került a létrejövő társaságokba. A vállalatok általában olyan célokat fogalmaztak meg az átalakulás indokaként, hogy új technikához, új piacokhoz kívánnak hozzájutni. Az esetek egy másik részében a csődhelyzet előli menekülés volt a célja a külső partner bevonásának, vagy a vegyesvállalatok számára biztosított adókedvezmények motiválták a vegyes cégek alapítását.
A vagyonügynökség, megalakulása óta, a vagyonvédelmi törvény alapján 77 tranzakcióval kapcsolatban hozott döntést, 64 esetben jóváhagyta a szerződés megkötését, míg 13 esetben megtiltotta azt. Lényegében minden esetben az ingatlanspekuláció megakadályozása volt a tiltás oka. Az állami tulajdon felhasználásával megalakult gazdasági társaságokat összesen 33 milliárd forint alaptőkével hozták létre, az apportáló vállalatok részesedése a társaságokban általában 55 százalék körül mozgott.
A beszámolóból kiderült, hogy a spontán privatizáció továbbra is meghatározó szerepet játszik a privatizációs folyamatban. A spontán privatizáció ütemének megőrzése, esetleges gyorsulása továbbra is kedvezőnek tekinthető ez új hazai tulajdon-szerkezet kialakulásában. (folyt. köv.)
1990. november 28., szerda 20:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|