 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A MÚOSZ Elnökségének közleménye
"A MÚOSZ Elnöksége rendkívüli ülést
hívott össze a Magyarország című hetilap szerkesztőségét érintő
kiadói döntés megvitatására.
A MÚOSZ Elnöksége megütközéssel és felháborodással ítéli el azt
a módszert, amellyel a kiadó - saját fogalmazása szerint - a
szerkesztőség előzetes megkérdezése nélkül kívánja a lap ,,célját,
jellegét és irányvonalát módosítani,,.
"
SZER, Magyar híradó:
Személycserék - ki megy és ki marad?
"Rabár Ferenc saját esetleges távozásáról közli, hogy csupán
feltételezés és semmi biztos alapja nincs. Nagy Ferenc József
földművelésügyi miniszter még semmilyen formában sem értesült a
várható változásokról.
Hasonlóképp nyilatkozik a többi miniszter is. Matolcsy György
cáfol, a kormányszóvivő pedig nem kíván tápot adni sem személyekre,
sem a tárcákra, sem az időpontokra vonatkozó találgatásokat
illetően. A kormány-főtanácsos pedig személyi kérdésekben nem
bocsátkozik cáfolatokba, illetve megerősítésekbe.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Magyar-osztrák megegyezés Nagymaros ügyében
|
1990. november 14., szerda - A magyar fél kedden igazolta a
nagymarosi munkák lemondása miatti végkielégítési összeget az
osztrák fővállalkozónak, a Donaukratfwerke AG-nak. Összességében
2,650 milliárd schillingről, valamint 122 millió késedelmi kamatról
van szó, bankkamatot viszont egyébként is kellett volna fizetni -
jelentették be az újságíróknak szerda este a dunai vízlépcső
kormánybiztosi titkárságán.
Mivel korábban az ügyletet finanszírozó osztrák
bankkonzorciumnak először 0,952, majd 0,900 milliárd schillinget már
igazolt a magyar fél, lényegében a fennmaradó 0,798 milliárd
schillinget kellett elismerni, s a teljes 2,65 milliárdot egy másik
szerződés alapján 1996-tól árammal törleszteni.
Az osztrákok eredetileg 3,848 milliárd schillinget követeltek,
majd az azonnali rendezés érdekében 2,98 milliárdra csökkentették
igényüket. A magyar fél viszont - nem riadva vissza az esetleges
nemzetközi választott bírósági eljárástól - az elvégzett munkákról
részletesebb számlákat, kimutatásokat kért, s ezek megadásáig nem
volt hajlandó a teljes összeget elismerni.
A hosszadalmas tárgyalásokon csak annyit sikerült megtudni az
osztrákoktól, hogy szerintük a nagymarosi munkák készültségi foka 36
százalékos, viszont részletes adatokat nem adtak. A magyar
szakértők, kellő információk nélkül, 25-32 százalékos készültséget
kalkuláltak. Mivel nem kaptak érdemi választ, az osztrákok bírói
eljárást kezdeményeztek nemzetközi választott bíróságnál, de
időközben nem jelölték ki bírói megbízottjukat, így a peres eljárás
lényegében meg sem kezdődött.
A további tárgyalások során az osztrákok hajlandónak mutatkoztak
a részletesebb adatszolgáltatásra. E dokumentumok alapján a magyar
szakértők 34,27 százalékos készültséget számítottak ki. Ezután
ellenőrzéseket is végeztek több alvállalkozónál, s ennek alapján a
készültségi számításukat 29,3 százalékra módosították. Mindehhez
figyelembe vették a kockázati nyereséget, a központi rezsit, a
levonulás költségeit, a kieső munkabéreket, valamint a dolgozóknak
juttatott felmondási és végkielégítési kártalanításokat. Így alakult
ki végül a kölcsönösen elfogadott 2,650 milliárd schillinges
végkielégítési összeg. (MTI)
1990. november 14., szerda 19:21
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|