 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A MÚOSZ Elnökségének közleménye
"A MÚOSZ Elnöksége rendkívüli ülést
hívott össze a Magyarország című hetilap szerkesztőségét érintő
kiadói döntés megvitatására.
A MÚOSZ Elnöksége megütközéssel és felháborodással ítéli el azt
a módszert, amellyel a kiadó - saját fogalmazása szerint - a
szerkesztőség előzetes megkérdezése nélkül kívánja a lap ,,célját,
jellegét és irányvonalát módosítani,,.
"
SZER, Magyar híradó:
Személycserék - ki megy és ki marad?
"Rabár Ferenc saját esetleges távozásáról közli, hogy csupán
feltételezés és semmi biztos alapja nincs. Nagy Ferenc József
földművelésügyi miniszter még semmilyen formában sem értesült a
várható változásokról.
Hasonlóképp nyilatkozik a többi miniszter is. Matolcsy György
cáfol, a kormányszóvivő pedig nem kíván tápot adni sem személyekre,
sem a tárcákra, sem az időpontokra vonatkozó találgatásokat
illetően. A kormány-főtanácsos pedig személyi kérdésekben nem
bocsátkozik cáfolatokba, illetve megerősítésekbe.
"
|
|
|
|
|
|
 |
A privatizáció Kelet-Európában - 2. rész
|
A mintegy százezer kiskereskedés, üzlet, hotel, étterem és műterem
,,kis privatizációja,, decemberben kezdődik. Ezzel egyúttal a
csehszlovák kormány próbára teszi azt is, vajon a csehszlovákok
mekkora lelkesedéssel fordulnak a magánkezdeményezés felé.
A nagy állami vállalatokra vonatkozó ,,nagy privatizációt,, a
parlamentnek a jövő év januárjában kell jóváhagynia. A kormány még
mindig nem döntött a nagy privatizációval kapcsolatos módozatokat
illetően. Václav Klaus pénzügyminiszter, a kormány erős embere
szeretné a csehszlovák takarékbetétekben elhelyezett összegeket az
iparba áramoltatni. Ezért a miniszter az állami kombinátokat
részvénytársasággá kívánja átalakítani, amelyek beruházási kuponok
formájában tőkéjük 40-80 százalékát engednék át. Így egyrészt lehetővé
válik, hogy a bérből és fizetésből élők és a takarékbetéttel
rendelkezők közvetlen érdekeltséget szerezzenek, másrészt elkerülik
azt, hogy a csehszlovák gazdaság egésze nagy külföldi cégek kezébe
kerüljön.
Lengyelországban a hatóságok nagy reményeket fűznek a
privatizációs programhoz, amely 1991-ben indul be. A cél az, hogy
serkentsék a magánfogyasztást, amely az év eleje óta 30 százalékkal
csökkent. A program szerint 1991-ben mintegy 150-200 kis- és közepes
vállalatot adnának el a magánbefektetőknek. 1994-ig az állami
vállalatok fele kerülne a magánszektor kezébe.
Romániában és Bulgáriában a privatizáció az árak liberalizációja
és a hazai valuta konvertibilitása mellett szintén fontos gazdasági
prioritás. Mind ez ideig azonban ebben a két országban nincs politikai
konszenzus a privatizáció lebonyolítását illetően.
Petre Roman román miniszterelnök külföldi újságírók előtt
kifejtette, hogy a rentábilisnak ítélt szektorok, így az
élelmiszeripar, a turizmus, valamint a kis- és közepes vállalkozások
fejlesztésével kívánja a gazdaságot talpra állítani. A kormányfő
szerint azonban az ipar átszervezése előtt szükség van az árak
liberalizációjára.
Andrej Lukanov bolgár miniszterelnök október 10-ikén ismertette
gazdasági reformprogramját, amelyben a vállalatok privatizációja, s az
országnak a nyugati beruházók előtti megnyitása fontos szerepet
játszik. A programot azonban a bolgár parlament még mindig nem hagyta
jóvá, mivel az ellenzék nem támogatja az egykori kommunisták gazdasági
programját. +++
1990. november 14., szerda 13:52
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|