|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A MÚOSZ Elnökségének közleménye
"A MÚOSZ Elnöksége rendkívüli ülést
hívott össze a Magyarország című hetilap szerkesztőségét érintő
kiadói döntés megvitatására.
A MÚOSZ Elnöksége megütközéssel és felháborodással ítéli el azt
a módszert, amellyel a kiadó - saját fogalmazása szerint - a
szerkesztőség előzetes megkérdezése nélkül kívánja a lap ,,célját,
jellegét és irányvonalát módosítani,,.
"
SZER, Magyar híradó:
Személycserék - ki megy és ki marad?
"Rabár Ferenc saját esetleges távozásáról közli, hogy csupán
feltételezés és semmi biztos alapja nincs. Nagy Ferenc József
földművelésügyi miniszter még semmilyen formában sem értesült a
várható változásokról.
Hasonlóképp nyilatkozik a többi miniszter is. Matolcsy György
cáfol, a kormányszóvivő pedig nem kíván tápot adni sem személyekre,
sem a tárcákra, sem az időpontokra vonatkozó találgatásokat
illetően. A kormány-főtanácsos pedig személyi kérdésekben nem
bocsátkozik cáfolatokba, illetve megerősítésekbe.
"
|
|
|
|
|
|
|
Európai leszerelés: a tömbök mutatnak példát (2. rész)
|
A szerződés hatálybalépésétől számított 40 hónap alatt öt fegyverkategóriát csökkentenek a 22-ek az Atlanti-óceántól az Uralig terjedő térségben: a harckocsikat, a páncélozott harcjárműveket, a tűzérséget, a harci helikoptereket és a harci repülőgépeket.
,,Európában 40.000 harckocsi marad, tízszer annyi, mint amennyivel Hitler 1941. június 22-én rendelkezett,, - mondhatná valaki, de most ennyire futotta a két tömb engedékenységéből. A NATO-nak mindössze 4000 harckocsit kell megsemmisítenie, a Varsói Szerződésnek viszont 19.000-et, jóllehet a Szovjetunió ez év szeptemberéig már több mint 15.000-rel csökkentette európai harckocsiállományát. Végeredményben az atlanti tömb tagállamainál és a VSZ-tagállamoknál 20-20 ezer harckocsi és 30-30 ezer páncélozott harcjármű maradhat. Az ő dolguk, hogy e keretszámokon belül az úgynevezett nemzeti kvótákat egymás között egyeztessék.
A nemzeti kvótákat nem csak egy-egy tömb tagállamai döntik el, hanem érvényesülnie kell annak a tömbközi megállapodásnak is, hogy egy állam harci technikája, tehát például megmaradó harckocsijainak, repülőgépeinek, tűzérségi eszközeinek száma nem haladhatja meg a szóban forgó eszközökkel a két tömb birtokában Európában maradó együttes mennyiség egyharmadát.
Ugyancsak 20-20 ezer tűzérségi löveg maradhat a 16 NATO-, illetve a 6 VSZ-tagállamnál. A harci helikoptereknél 2000 a tömbkeretszám, a harci repülőgépeknél pedig 6800. Ennél a kategóriánál alakultak ki a legnehezebb kompromisszumok. Míg az úgynevezett front-légierő, a közepes bombázók, a légvédelem elfogó vadászai és a kiképzést szolgáló harcigépek tekintetében nem volt nézeteltérés, a NATO semmiképpen sem akarta a korlátozásba bevonni a repülőgép-hordozók fedélzeti gépállományát, mire a szovjetek is megmakacsolták magukat: ők pedig nem voltak hajlandók csökkenteni a szárazföldi telepítésű haditengerészeti légierőt.
Végül olyan megállapodás született (New Yorkban, az októberi Baker-Sevardnadze találkozón), hogy a harci repülőgépek ez utóbbi kategóriájáról a két fél a szerződésen kívül álló ,,politikailag kötelező,, nyilatkozatokat tesz, míg a fedélzeti légierő a bécsi tárgyalások következő szakaszának témája lesz. (folyt.)
1990. november 14., szerda 11:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|