 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Egy héttel a blokád után - Közvélemény-kutatás
"... a bizalmi válság nem terjedt ki az egész hatalmi apparátusra:
miközben az emberek nagy része úgy látja, hogy a válságban érintett
miniszterek nem állták meg a helyüket, túlnyomó többségük kedvezően
ítéli meg a rendőrség szerepét.
A felmérés során a megkérdezettek legnagyobb része, 63 százaléka
a kormányt tette felelőssé a konfliktus kirobbanásáért. 19
százalékuk egyaránt hibáztatta a kormányt és a taxisokat, és csak 10
százalékuk marasztalta el pusztán a fuvarozókat. "
BBC, Késő esti Panoráma:
Orbán-interjú
" A helyzet a következő: a Fidesz az MDF-kormányba nem megy be.
Még ha be akarnánk menni, akkor sem volna erre
lehetőség, mert nem várható a kormány átalakítása, tehát koalíciós
szélesítésre nem fog sor kerülni. Ez a dolog egyik oldala. A dolog
másik oldala, hogy mindig van valami aktuális ügy, ami miatt
előkerül ez a kérdés. Az aktuális ügy most éppen a budapesti
főpolgármester és alpolgármesterség kérdése."
|
|
|
|
|
|
 |
Egy héttel a blokád után - Közvélemény-kutatás az októberi
benzinár-emelést követő válságról (1. rész)
(OS)
|
1990. november 9., péntek - 1990. november 4-én a Medián
Közvélemény- és Piackutató Kft. - a Belügyminisztérium
Sajtótitkárság megbízásából - telefonos közvélemény-kutatást végzett
az október 25. és 28. közötti közlekedési blokádról. A felmérés
Budapesten, Győrött és Debrecenben készült; a kérdezőbiztosok a
fővórosban 300, a két vidéki nagyvárosban pedig 150-150 személyt
hívtak fel. A feldolgozható interjúk száma az első esetben 298, a
másodikban 146, a harmadikban pedig 149 volt.
Mivel Magyarországon a telefonellátottság nagyon függ a
társadalmi helyzettől, a megkérdezettek sok szempontból nem
reprezentálták a három város lakosságát. A nemek aránya megfelelt az
átlagnak. Az életkor tekintetében szintén nem voltak nagy eltérések:
a legfiatalabbak és a legidősebbek aránya egy kicsit elmaradt az
átlagtól, míg a középnemzedékeké egy kicsit meghaladta azt. Az
iskolázottságot tekintve viszont nagyon nagyok a különbségek: a
megkérdezettek között az átlagosnál sokkal kisebb volt a legfeljebb
általános iskolát végzettek aránya, és sokkal nagyobbb az egyetemet,
főiskolát végzetteké. És még egy, a téma szempontjából nem
elhanyagolható különbség: a megkérdezettek kétharmadának volt
gépkocsija.
A közlekedési blokádra, mint ismeretes, nem sokkal a
helyhatásági választások második fordulája után került sor. A
választások azt mutatták, hogy az elmúlt hónapokban csökkent a
kormánypártok népszerűsége.
Ám a bizalmi válság nem terjedt ki az egész hatalmi apparátusra:
miközben az emberek nagy része úgy látja, hogy a válságban érintett
miniszterek nem állták meg a helyüket, túlnyomó többségük kedvezően
ítéli meg a rendőrség szerepét.
A felmérés során a megkérdezettek legnagyobb része, 63 százaléka
a kormányt tette felelőssé a konfliktus kirobbanásáért. 19
százalékuk egyaránt hibáztatta a kormányt és a taxisokat, és csak 10
százalékuk marasztalta el pusztán a fuvarozókat. A vidéki
kérdezettek véleménye csak abban tért el a fővárosiakétól, hogy még
gyakrabban hibáztatták a kormányt, illetve ritkábban marasztalták el
mindkét felet. (folyt. köv.)
1990. november 9., péntek 19:12
|
Vissza »
|
|
Egy héttel a blokád után - Közvéleménykutatás az októberi
benzinár-emelést követő válságról ( 2. rész)
(OS)
|
Az életkor emelkedésével folyamatosan csökkent azok aránya, akik
a kormányt tették felelőssé, és emelkedett azoké, akik a taxisokat
vagy mindkét felet hibáztatták. A 18-30 évesek 79 százalékával
szemben a 60 éven felülieknek csak 51 százaléka marasztalta el a
kormányt. A gépkocsi-tulajdonosok, akik természetesen közvetlenül
érdekeltek az üzemanyag árában, valamivel nagyobb arányban (67
százalék) hárították a felelősséget a kormányra, mint a "gyalogosok"
(56 százalék).
Ugyanakkor a hétvégi események komoly aggodalmat keltettek az
emberekben: a megkérdezettek többsége, 62 százaléka attól félt, hogy
a konfliktus következtében véres összetűzésekre kerül sor. (36
százalékuk nem tartott ettől.) A nők közül többen féltek a
konfliktus elmérgesedésétől, mint a férfiak közül (69, illetve 54
százalék). A különböző korosztályok közül a 40-60 évesek tartottak
ettől a legjobban.
A véres összetűzésektől való félelem elsősorban azért foghatta
el az embereket, mert nagy részük úgy látta, hogy a kormányzat
képviselői nem állnak feladatuk magaslatán. Amikor az iskolai
osztályozáshoz hasonlóan minősíteniük kellett az események néhány
szereplőjét, a következő eredmények születtek:
szereplők átlagosztályzatok
Rendőrség 4,35
Munkáltatók képviselői 4,30
Lakosság 4,05
Köztársasági elnök 4,01
Televízió 3,94
Rádió 3,93
Taxisok 3,74
Szakszervezetek 3,60
Miniszterelnök 3,29
Pénzügyminiszter 2,50
Belügyminiszter 2,44
Kormány 2,33
Ipari miniszter 2,25
(folyt. köv.)
1990. november 9., péntek 19:23
|
Vissza »
|
|
Egy héttel a blokád után - Közvéleménykutatás az októberi
benzinár-emelést követő válságról (3. rész)
(OS)
|
A legfeltűnőbb eredmény mindenképpen az, hogy a hétvégi
események résztvevői közül a rendőrség szerepét ítélték meg a
legkedvezőbben az emberek.
A rendőrség a munkáltatókkal és a lakossággal együtt a
válaszokból kialakult rangsor elejére került, a kormányzat pedig a
végére.
Azok az emberek, akik a konfliktus elfajulásától tartottak,
rendre, kedvezőtlenebbül ítélték meg a kormányt, a miniszterelnököt
és a minisztereket, mint azok, akik nem féltek. Ez az összefüggés a
belügyminiszter esetében érvényesült a legerősebben.
A Rádió és a TV tevékenysége között nem láttak különbséget az
emberek. A taxisokat és a szakszervezeteket is inkább kedvezően,
mint kedvezőtlenül ítélték meg az emberek, de nem olyan kedvezően,
mint az előbbi szereplőket.
A rendőrséget a 41-50 évesek ítélték meg a legkedvezőbben (4,51)
és a legfiatalabbak a legkevésbé kedvezően (4,14). Ugyanakkor a
kormányzatról a legidősebbeknek volt a legkevésbé rossz a véleményük
(miniszterelnök: 3,74; belügyminiszter: 2,80; pénzügyminiszter:
2,77; kormány: 2,69; ipari miniszter: 2,48).
Az eseményekről szóló nyilatkozatokban gyakran megjelent az a
vélemény, hogy a "benzinválság" végképpen rádöbbentette a lakosságot
az ország gazdasági helyzetére. Ennek a véleménynek a
megalapozottságát a közvélemény-kutatás nem támasztotta alá
teljesen: a megkérdezettek túlnyomó többsége, 65 százaléka azt
mondta, hogy most ugyanolyannak látja az ország gazdasági helyzetét,
mint az előző heti eseméyek előtt. Azt a választ, hogy rosszabbnak
látja a helyzetet, csupán 27 százalékuk adta, és 5 százalékuk úgy
nyilatkozott, hogy jobbnak látja. A magasabb végzettségű válaszadó
az átlagosnál is kisebb arányban változtatták meg a véleményüket az
eseméyek hatására. (folyt. köv.)
1990. november 9., péntek 19:28
|
Vissza »
|
|
Egy héttel a blokád után - Közvéleménykutatás az októberi
benzinár-emelést követő válságról (4. rész)
(OS)
|
Ezek az eredmények aligha magyarázhatók azzal, hogy a
megkérdezettek többsége már az események előtt is nagyon roossznak
tartotta volna az ország gazdasági helyzetét: arra a kérdésre, hogy
most milyennek látja ezt, csak 43 százalék válaszolta, hogy nagyon
rossznak. 42 százalékuk elég rossznak tartotta a gazdasági
helyzetet, 12 százalékuk közepesnek, 2 százalékuk pedig elég jónak.
Az emberek jelentős része tehát továbbra sem látja úgy, hogy
katasztrófa előtt állnánk. Ez már csak azért is figyelemreméltó,
mert a megkérdezettek többsége, a képzettebb, a tájékozottabb
rétegből került ki. Mindamellett tény, hogy az iskkolázottabb
rétegek rosszabbnak látják a gazdasági helyzetet, mint a kevésbé
iskolázottak.
A hétvégi események a kormány megítélését sem befolyásolták
olyan egyértelműen, mint ahogy azt a nyilatkozatokból tehetnénk. Az
események után a megkérdezettek 36 százaléka ugyanúgy bízott a
kormányban, 21 százalékuk pedig azt állította, hogy a korábbinál is
jobban, csak 41 százaléka bízik kevésbé a kormányban. A "Változott-e
a bizalom a kormány iránt" kérdésre a megkérdezettek válasza a
következő megoszlást mutatta: Változatlan - 35,8 százalék; Csökkent
- 40,9 százalék; Nőtt - 20,6 százalék; Nem tudja - 2,7 százalék.
Ennek a megosztottságnak elsősorban az az oka, hogy a hétvégi
események a fiatalabb korosztályok szemében inkább csökkentették, az
idősebb korosztályok szemében pedig inkább növelték a kormány
hitelét. Ezt szemlélteti az alábbi táblázat.
Mennyire 18-30 31-40 41-50 51-60 ennél
bízik a éves éves éves éves idősebb
kormányban?
-------------------------------------------------------
Kevésbé 56 49 50 33 23
Ugyanúgy 37 35 30 36 42
Jobban 7 16 17 29 30
Nem tudja - 1 3 3 5
Összzesen: 100 101 100 101 100
Mindent egybevetve az eredmények azt mutatják, hogy a kormánynak
még vannak hitel-tartalékai. Bár a megkérdezettek 24 százaléka
egyáltalán nem bízik abban, hogy a kormány ki tudja vezetni az
országot a válságból, 11 százalékuk viszont nagyon bízik ebben, 38
százalékuk közepesen, 31 százalékuk pedig egy kicsit. A budapestiek
kevésbé bíznak a kormányban, mint a vidékiek. (folyt. köv.)
1990. november 9., péntek 19:32
|
Vissza »
|
|
Egy héttel a blokád után - Közvéleménykutatás az októberi
benzinár-emelést követő válságról (5. rész )
(OS)
|
Az emberek életkora ebben az esetben is nagymértékben
befolyásolta a kormányhoz való viszonyukat: a fiatalok az átlagosnál
kevésbé, az idősebbek pedig az átlagosnál jobban bíznak abban, hogy
a kormány kivezeti az országot a válságból. Emellett az
iskolázottabbak kritikusabban ítélték meg a kormány válságmegoldó
képességét, mint a kevésbé iskolázottak. A "Mi történjen a
kormánnyal" kérdésre a megkérdezettek válasza a következő megoszlást
mutatta: semmi - 23,5 százalék; kormányátalakítás - 30,1 százalék;
nagykoalíció - 35,5 százalék; választások - 4,7 százalék; nem tudja
- 6,3 százalék. A kormánykoalíció fenntartása mellett a
megkérdezettek 53,6 százaléka volt.
Az eddig ismertetett eredményekkel összhangban az emberek
többsége nem gondolja, hogy a hatalmi viszonyoknak radikálisan meg
kellene változniuk. Csak 5 százalékuk tartaná helyesnek, hogy új
választásokat írjanak ki. Ugyanakkor 36 százalékuk azt szeretné, ha
a kormánypártok és az ellenzéki pártok együtt kormányoznának, 30
százalékuk megelégedne néhány miniszter leváltásával, 24 százalékuk
pedig azt gondolja, hogy a jelenlegi kormánynak kell maradnia. A
budapestiek a kormány átalakítását szorgalmazták jobban, a vidékiek
pedig a fennmaradását.
A korábbiakból már kiderült, hogy a kormány megítélését az
emberek életkora befolyásolta a legjobban, az idősebbek kedvezőbb
bizonyítványt állítottak ki a kormányzatról, mint a fiatalabbak.
Ennek megfelelően a hatalmi viszonyok megváltoztatását is ők
szorgalmazzák kevésbé: az ötven évesnél idősebbek 34 százaléka véli
úgy, hogy a mostani kormánynak a helyén kell maradnia, miközben az
ennél fiatalabbak körében kevesebb mint feleannyian (15 százalék)
tartják ezt kívánatosnak. A harminc évesnél fiatalabb korosztály
tagjainak több mint egytizede az új választások kiírásától sem
riadna vissza.
Ugyanakkor figyelemreméltó, hogy a kormány átalakításának igénye
még azok egy részében is felmerül, akik egyébként úgy nyilatkoztak,
hogy teljes mértékben bíznak benne: 16 százalékuk nagykoalíciót
tartana szükségesnek, 13 százalékuk pedig egyes miniszterek
menesztését.
(OS)
1990. november 9., péntek 19:38
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|