 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Egy héttel a blokád után - Közvélemény-kutatás
"... a bizalmi válság nem terjedt ki az egész hatalmi apparátusra:
miközben az emberek nagy része úgy látja, hogy a válságban érintett
miniszterek nem állták meg a helyüket, túlnyomó többségük kedvezően
ítéli meg a rendőrség szerepét.
A felmérés során a megkérdezettek legnagyobb része, 63 százaléka
a kormányt tette felelőssé a konfliktus kirobbanásáért. 19
százalékuk egyaránt hibáztatta a kormányt és a taxisokat, és csak 10
százalékuk marasztalta el pusztán a fuvarozókat. "
BBC, Késő esti Panoráma:
Orbán-interjú
" A helyzet a következő: a Fidesz az MDF-kormányba nem megy be.
Még ha be akarnánk menni, akkor sem volna erre
lehetőség, mert nem várható a kormány átalakítása, tehát koalíciós
szélesítésre nem fog sor kerülni. Ez a dolog egyik oldala. A dolog
másik oldala, hogy mindig van valami aktuális ügy, ami miatt
előkerül ez a kérdés. Az aktuális ügy most éppen a budapesti
főpolgármester és alpolgármesterség kérdése."
|
|
|
|
|
|
 |
Sajtószemle
|
London, 1990. november 9. (BBC, kora reggeli híradás)
A legtöbb brit napilap már túl későn értesült arról, hogy Bush
elnök úgy döntött, jelentős mértékben megnöveli a Perzsa-öbölben
állomásoztatott amerikai haderők létszámát, méghozzá támadó
célzattal. Arról azonban nem késtek le, hogy közölhessék Sevardnadze
szovjet külügyminiszter megjegyzéseit, aki kijelentette, hogy az
erőszakos beavatkozást nem lehet kizárni az Öbölben, de ugyanakkor
bármiféle katonai akcióhoz az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyása
kell. Az Independent egy címlapon megjelentetett cikke szerint ezek
a kijelentések James Baker amerikai külügyminiszter moszkvai
látogatásának végén hangzottak el. Az utazás maga ilyenformán
diplomáciai sikerrel zárult Washington számára. A cikk kitér arra
is, hogy Margaret Thatcher nem első ízben pályafutása során, kezd
egyedül maradni. Most éppenséggel azzal az álláspontjával, hogy az
ENSZ jóváhagyására nincs szükség öbölbeli intervenció esetén.
A Times vezércikkében állapítja meg, hogy mióta Irak lerohanta
Kuvaitot, az ENSZ éppen tíz határozatot hozott az ügyben. Ha az ENSZ
továbbra is szerepet akar játszani az események menetében, akkor a
Biztonsági Tanácsnak most már a határozatok katonai erővel történő
kikényszerítésére kell erőfeszítéseket tennie. Baker külügyminiszter
pontosan azért járta végig az arab és az európai országokat, hogy
kifürkéssze, a Biztonsági Tanács tagjai vajon miként reagálnának egy
ilyen lépésre. Arról van ugyanis szó, hogy a Biztonsági Tanácsban
csakis akkor érdemes kierőszakolni a szavazást, ha jó esély van a
sikerre, vagyis Kínát és a Szovjetuniót meg lehet nyerni az ügynek,
de legalábbis annak, hogy tartózkodjanak.
Mind az Independent, mind pedig a Times közli Hurd brit
külügyminiszter felhívását Tony Benhez a parlament tekintélyes
tagjához, hogy mondja le tervezett bagdadi útját. A Guardian
megjegyzi, hogy Tony Ben mindenesetre nem rendelkezik akkora
befolyással, mint az egykori miniszterelnök, Heats vagy a volt
nyugatnémet kancellár, Willy Brandt, akik ugyancsak ellátogattak
Irakba. (folyt.)
1990. november 9., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|