|
|
|
|
Pártviták és kilátások
|
----------------------
Washington, 1990. november 8. (Amerika Hangja) - Szénási Sándor budapesti jelentése:
- A magyar politikai élet a várakozás állapotában van. Egyrészt hamarosan el kell dőlnie annak, hogy a kormány milyen gazdasági megállapodásokra tud jutni a különböző érdekszervezetekkel, a benzinár liberalizálásáról, a privatizáció lassúnak minősített folyamatáról, másrészt hogy középszinteken milyen változásokat hajtanak végre a kormányszervekben. Harmadrészt: hogy mi igaz abból, hogy a Fidesz esetleg belépne a kormányba. Negyedrészt: hogy valóban van-e közeledés az SZDSZ baloldali szárnya és a Szocialista Párt között.
Ez ügyben a találgatások odáig mentek el, hogy egy napilapban meg is jelent egy cikk arról, hogy ilyen módon új párt jönne létre. Ez persze önmagában véve nem lenne olyan nagy csoda. Mindenki tudja ugyanis, hogy a mostani nagy szerveződések inkább gyűjtőpártok, mindegyikük több irányvonalat ölel fel. Ezért nem véletlen az a találgatás sem, hogy a szocialisták egy népi vonulata pedig az MDF-hez áll közel és adott esetben át is lépne, hiszen a mai MDF sok vezető embere korábban az MSZMP tagja volt. Bíró Zoltán elnökségi tag, a Hitel című folyóirat főszerkesztője például, vagy éppen Kulin Ferenc jelenleg MDF-es képviselő. Ha tehát az MDF-nek lehetnek reformkommunista múltú emberei, miért ne lehetne ez fordítva is?
Igaz, Vitányi Iván a Szocialista Párt egyik vezetője erről azt nyilatkozta: az megfelel a valóságnak, hogy a lakitelki találkozó idején még létezett ez a baloldali népi vonal, ám ez egyre inkább jobbra tolódik, így messze esik a Szocialista Párt szociáldemokratának elképzelt irányától. (folyt.)
1990. november 8., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Pártviták és kilátások - 1. folyt.
|
Ami pedig azt illeti, hogy az SZDSZ és az MSZP egy részéből új párt jönne létre, ezt Vitányi a távoli jövő zenéjének minősítette. Úgy véli azonban, hogy bizonyos közeledés máris megtörtént, még ha ezt nem mindenki vallja is be. A szociáldemokratáknak el kellene már felejteniük régi sérelmeiket - mondta - és a szocialistáknak is azokat az ütéseket, amelyeket az SZDSZ-től kaptak a parlamentben. Azt kellene észrevenniük a szabaddemokratáknak - így Vitányi -, hogy a szocialisták az Országgyűlésben hányszor szavaztak már velük együtt és hogy igazából - lévén mindketten ellenzékben - mennyire természetes szövetségesek, hiszen a liberalizmus és a szociáldemokrácia két egymást erősítő fogalom.
Az óvatos nyilatkozkatokból elsősorban az tűnik ki, hogy elindultak a pártmozgások, elindult a különféle ideológiai vonulatok összerendeződése, ez azonban még nagyon az elején tart. Egy éven belül azonban már más lesz a magyar politikai paletta - jósolnak sokan. Talán csak a Fidesz az, ahol ilyen pártközi átjárók építése nem folyik, sőt az utóbbi időben a Fidesz vezetői kínosan ügyelnek arra, hogy a hozzájuk legközelebb álló szövetségestől - az SZDSZ-től is - világosan elhatárolódjanak.
Ennek két oka lehet. Az egyik, hogy a Fidesz most lett nagy párttá, a harmadikká az országban és amíg utoléri önmagát szüksége van az önálló arculat folyamatos hangsúlyozására.
A másik ok lehet, hogy a szakszerűség és a szélsőségektől való tartózkodás alkalmasabbá teheti a fiatal demokratákat arra, hogy Antall József majd átalakított kormányában szerepet vállaljanak. Bár ez egyelőre és tisztán személyi okok miatt nehéznek látszik. A Fidesznek nincs annyi kiemelkedő politikusa, mint a többi pártnak és ha közülük többen kormányfunkciót vállalnának, megszünne a párt parlamenti frakciója, tehát nem maradna benne ember. (folyt.)
1990. november 8., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Pártviták és kilátások - 2. folyt.
|
A Fidesz egyik vezetője, Fodor Gábor egyébként már cáfolta is, hogy szándékuk lenne belépni a kormányba, mint mondta: képtelenség egyetérteni az Antall-kabinet programjával, ő inkább egy nagykoalíciót látna szívesen, de e percben ennek sincs realitása.
Mindez tehát - az előbbi nyilatkozatból következően is - szükségképpen egyelőre csak a találgatások színvonalán marad, de az biztos: a parlamenti folyosó hírei, a különféle politikusi találkozók tényei és a politikus-nyilatkozatok arra utalnak, valami történni fog. Némiképpen patetikusan szólva azért, mert valaminek történnie kell. Ezt a válságot ugyanis csak egy rendezett, erős politikai színtéren lehet békés eszközökkel lejátszani. +++
1990. november 8., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|