|
|
|
|
Haraszti Miklós kilép a sajtóprivatizációs bizottságból
|
-------------------------------------------------------
München, 1990. november 8. (SZER, Magyar híradó) - Haraszti Miklós, az SZDSZ ügyvivője közölte, hogy kilép a parlamentnek a sajtó privatizálásával foglalkozó bizottságából. Hogy miért, azt Baráth Edina a legilletékesebbtől, Haraszti Miklóstól kérdezte.
- Ön tegnap bejelentette, hogy kilépett a sajtóprivatizációs bizottságból. Mik voltak a közvetlen okok, amelyek erre késztették?
- Ez a bizottság valójában egy vizsgálóbizottság, amely a sajtóprivatizációval kapcsolatos tények felderítésére szerveződött. A kiváltó ok a nevezetes Springer-ügy volt, amelyben annak idején hét MSZP-lapot "lovasítottak" meg anélkül, hogy egy fillér gazdát cserélt volna.
A vizsgálóbizottságoknak van egy nemzetközi etikája, nevezetesen, hogy ott nem párt-erőviszonyok szerint áll föl, hiszen a tényeket kell vizsgálni, és ilyenkor mintegy alkalomnak tekintik, hogy ott különböző pártok vannak a parlamentben, tehát sok irányból egy-egy ember, vagy azonos számú ember tud vizsgálni.
A magyar parlament vizsgálóbizottságait nem így állították fel. Tudatosan vak eszközévé változtatták a kormánygépezetnek, és így olyan volt, mintha egy kiküldött kormánybizottság működött volna, holott ezek a vizsgálóbizottságok gyakran éppen a kormány ténykedését kell hogy vizsgálják.
Többször jeleztük, hogy ez így nem megy. Végül a Hack-Dornbach-féle házszabálymódosítási javaslattal próbálkoztunk, amely az érvelés logikájának a hatására megkapta ugyan a Ház többségének a támogatását, de nem az ilyen kérdésekben szükséges kétharmados többséget. Ezzel elveszett az utolsó lehetőség is, hogy valahogy helyrehozzuk ennek a bizottságnak a szégyenletes működését, és ezért éreztem úgy, hogy én nem tudok tovább részt venni ebben az amúgy is hírhedtté vált és rossz stílusú bizottságban. (folyt.)
1990. november 8., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Haraszti Miklós - 1. folyt.
|
- Én remélem, hogy a parlament átvizsgálja ezt az egészet. Ha egyáltalán szükség van erre a biztotságra, akkor az európai standardnak megfelelően, pártegyenlő módon állítja össze, vagy az ügyrendben gondoskodik például kétharmados szavazással arról, hogy ne egyszerűen valakiknek az ízlése uralkodjék egy ilyen bizottságban, hanem tényleg a tényeken gondolkozzék.
- A kiadott közleményben az olvasható, hogy az SZDSZ szerint a sajtóprivatizációs kérdések megtárgyalására az Országgyűlés kulturális bizottsága, vagy sajtó-albizottsága alkalmas. Nem tart attól, hogy nem lesz különbség? hiszen a pártegyenlőség állandó bizottság lévén ott sem érvényesülhet.
- Én arra gondoltam, hogy érkeznek bejelentések a sajtóprivatizációs bizottsághoz. Például a legutóbbi ügy, a Dél-Világ ügye ismét egy olyan eset, amikor a szerkesztőség véleményét nem vették figyelembe, hasonlóan a Magyar Nemzet ügyéhez. Például a Magyar Nemzet ügyét nem vette elő a koordinációs bizottság, annak ellenére, hogy erre határozata volt, ugyanilyen önkényes esethez is.
Az ilyen eseteket ha kérik, akkor meg tudja vizsgálni esetenként a kulturális bizottság, és most már talán az ügyrendi kérdésre jobban ügyelve meg tudja találni a választ. +++
1990. november 8., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|