|
|
|
|
Pozsgay távozása az MSZP-ből
|
----------------------------
Washington, 1990. november 8. (Amerika Hangja, Világhíradó) - Miért távozik az MSZP-ből Pozsgay Imre? A részletekről hallgassák meg tudósítónk, Szénási Sándor budapesti jelentését:
- Pozsgay Imre, a valaha volt első számú reformkommunista, a szocialista párt elnökhelyettese kilépett pártjából és ez kétségtelenül most a legnagyobb szenzációt keltő személyi politikai hír, amelyet csupán a várható januári kormányátalakítás homályosít majd el.
Pozsgay egyben lemondott parlamenti frakció vezérségéről is, bár az utóbbi időben a szocialista képviselők nevében amúgy is Horn Gyula pártelnök szólalt meg, és sokan már azt hitték Pozsgayt leváltották erről a tisztségről, vagy talán maga vonult háttérbe. A lényeg mégis az, hogy hosszú MSZMP-tagság, miniszterkedés, a Népfront főtitkári posztja, majd politikai bizottsági tagság, államminiszterség, szocialista párti tagság után Pozsgay most egyedül van párt nélkül, támogatók nélkül, ám de mivel ez már egy ideje jellemzi helyzetét, úgy tűnhet, önkéntes távozásával csupán levonta a tanulságokat.
Pártja tavaly októberi megalakulása óta folyamatosan veszít jelentőségéből. Az áprilisi parlamenti választásokon elért 10 százalékból a helyhatósági választásokon márcsak 7,5 százalék lett. Az augusztusi népszavazás kezdeményezése a köztársaság elnökének megválasztására megbukott, maga Pozsgay pedig nem érte el, hogy elnök lehessen, és a népszerűségi listán az utolsók között szerepel most. (folyt.)
1990. november 8., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Pozsgay távozása az MSZP-ből - 1. folyt.
|
Ez a hanyatlás a politikusi pályáján lehet szinte érthetetlen, különösen, ha azt vesszük számításba, hogy külföldön még ma is nagy a tekintélye. Nemrégiben például a Svájcban élő történész, Gosztonyi Péter állt ki Pozsgay történelmi szerepe mellett, méltatta azt, hogy 1989 január 28-ikán ő mondta ki először, hogy 56 népfelekelés volt.
Ám de a magyarországi közvélemény mégis kissé másként tekint Pozsgayra, mint a külföld, és nem egy történelmi, hanem egy nagyon is élő, politizáló személyiséget lát benne, akiről köztudott, hogy élete jelentős részében kommunista volt, még ha az engedékenyebb reformálóbb típusból is.
Másodszor Pozsgaynak nagyon nem tettek jót pártja és vezető társai nyilvánvaló hatalom-átmentő kísérletei. Köztudott volt, hogy a pártvagyon egy részét kft.-ékbe próbálják bevinni, és az emberek nem viselték el, hogy 40 év totális csődje után a válságért felelős párt 100 milliókkal távozzon felelőssége színteréről.
Harmadszor itt volt a lehallgatási botrány, amelyben Pozsgay sokáig védte azt a Horváth belügyminisztert, akinek később le kellett mondania.
Pozsgay összeütközésbe került a tömegkommunikációval is, amikor a Németh-kormány államminisztereként olyan kuratóriumot próbált rákényszeríteni a televízióra és a rádióra, amelyben az akkor még szövetségesnek remélt demokrata fórum és a körülötte levő pártok képviselői voltak többségben, szinte korlátlan jogkörrel. (folyt.)
1990. november 8., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Pozsgay távozása az MSZP-ből - 2. folyt.
|
És ez az utolsó, ám talán leglényegesebb oka Pozsgay lecsúszásának, túlságosan is kiütköztek személyes hatalmi ambicíói, amelyek eddig rejtve voltak a közvélemény előtt, és amelyek talán nem számítanának nagy bűnnek az amerikai társadalomban, ám Magyarországon kissé képmutató módon is azt szeretik, aki önös érdekeit elrejtve mindig a népről és a nemzetről beszél, sosem magáról, bár mindig magára gondol - azonban csak magában.
Népszerűsége annyira csökkent Pozsgaynak, hogy a parlamenti választások idején csak pártlistán jutott be az Országgyűlésbe, ahol szerepe néhány személyi összecsapáson túl nem bizonyult jelentősnek. Igaz, ebbe belejátszott pártjának meglehetősen alárendelt helyzete is. A korábbi ellenzék liberális része kifezetten ellenszenvezett Pozsgayval, és ennek oka a hírek szerint Pozsgaynak az ellenzékkel folytatott kerekasztal-tárgyalásokon játszott, tényszerűen kettős viselkedése.
Ez a Pozsgay távozik most tehát pártjából - így szól a hír, bár Horn Gyula pártelnök a hírt kiszivárogtatásnak minősítette, mondván, hogy Pozsgay ezt a bejelentést csupán a hétvégi szocialista kongresszuson kívánta megtenni. Mindenesetre megindultak a találgatások. Pozsgay mindössze annyit mondott, hogy nem kíván más pártba belépni. Van aki azt állítja, a kongresszuson úgyis leváltották volna, ő tehát csak egy megelőző lépést tett. Aztán tudni vélnek arról is, hogy Horn Gyulával meglehetősen komoly ellentétei vannak. (folyt.)
1990. november 8., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Pozsgay távozása az MSZP-ből - 3. folyt.
|
Mások szerint viszont érdemes figyelni korábbi nyilatkozataira, amelyek szerint még komoly tervei vannak, és ez a kilépés talán ezekkel függ össze. Talán arra gondolhat, hogy ezekben a válságos időkben szükség lehet rá, mint független, és még mindig neves politikusra, aki közvetítő, esetleg meghatározó szerepet válllalhat. Mindenesetre Pozsgay, a tapasztalt, sokat látott ember még mindig hozhat meglepetéseket. +++
1990. november 8., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|