|
|
 |
|
 |
Görbe-e a Spiegel tükre?
|
------------------------
München, 1990. november 7. (SZER, Magyar Híradó) - Mit is írt az
elmúlt héten Magyarországról a német sajtó? - ezt tudhatjuk meg
Hamburger Mihály összeállításából:
- A Der Spiegelben cikk jelent meg Magyarországról. A cikket A
Spiegel lesújtó kritikája címmel ismereteti a Magyar Hírlap, és
felkéri László Balázs kormányszóvivőt, hogy kommentálja azt. A
Magyar Hírlap ismertetésének alcíme: "A magyarok már nem bíznak
kormányukban" - és ez valóban kifejezi az írás mondanivalóját.
A Spiegel-cikk kapcsán adott nyilatkozatában László Balázs
kormányszóvivő bírálja egyes nyugat-európai és amerikai lapoknak
azon gyakorlatát, hogy nem a felelős kormánytényezőktől, hanem az
ellenzéktől és a sajtóból szerzik értesüléseiket. Szerinte az
újságíróknak meg kellene ismerkednie a kormány szakértőinek a
véleményével is, majd megcáfolja a cikk néhány kisebb
pontatlanságát. A lényeget illetően azonban nem cáfol, hanem
tekintélyekkel érvel: az Európai Közösséggel és a nyugat-európai
kormányokkal.
Az MTI szerint ezeket mondta: természetesen egyetlen kormánynak
sem lenne kellemes dolog, amikor politikai és gazdasági
átalakulásáról egy ilyen összképet olvas egy tekintélyes német
lapban, mint amit most Magyarországról a Spiegel ír. Vígaszul
szolgál azonban a kormánynak, hogy amit ennél sokkal fontosabb
forrásokból nemcsak nyilatkozatként, hanem tényleges lépésként az
elmúlt napokban tapasztalhatott, az éppenséggel nem a kormány eddigi
erőfeszítéseinek a lebecsülése, hanem ellenkezőleg: értékelése és
készsége ezeknek az erőfeszítéseknek a támogatására.
Eddig az idézet, majd következik azoknak a támogatásoknak és
segítségnyújtási akcióknak a felsorolása, amelyek a kormányszóvivő
szerint a kormánypolitika helyeslétét jelentik. (folyt.)
1990. november 7., szerda
|
Vissza »
|
|
- A Spiegel tükre - 1. folyt.
|
El lehetne persze játszadozni azzal a gondolattal, hogy például
egy kölcsön formájában nyújtott támogatás egyben a kormánypolitika
helyeslését is jelenti. Hogy ez például állásfoglalást jelent-e a
kormány oldalán és a fuvarozók ellenében? Bizonyára ezt a
kormányszóvivő sem gondolja. De kár azzal vígasztalódni, hogy kisebb
baj, hogy mit írnak az újságok, ha a hatalmi tényezők mellettünk
vannak. Annál is inkább, mert a magyar külügyminiszter kandidátusi
disszertációjában azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy milyen fontos
egy különösen kis ország nemzetközi megítélése, presztízse, és ebben
milyen jelentős a sajtó szerepe. Márpedig csak Németországban ezen a
héten eddig négy nagyobb cikk jelent meg Magyarországról: a
Frankfurter Allgemeine Zeitungban, a Die Weltben, a Stern című
lapban és a Der Spiegelben a Magyar Hírlap által ismertetett írás.
Bizonyára mindegyikben lehet kisebb-nagyobb tévedéseket találni,
azonban nem ezek a fontosak. Míg szerintem a Stern cikke eltúlozza a
magyarországi antiszemitizmus jelenségeit, addig a Der Spiegel cikke
azt írja le, ami alátámasztható mind az önkormányzati választások
eredményével, mind a taxis sztrájkkal: a kormány népszerűségének a
csökkenését. Rögzítsük: a négy cikk összességében nem túl pozitív
képet ad Magyarországról.
Két választás között még a demokráciákban is nehéz
megállapítani, hogyan viszonyul a lakosság a kormányhoz. Vannak
persze jelei, mutatói: sztrájkok és tűntetések, vagy ezek hiánya és
a közvéleménykutatások. Még akkor is, ha tudjuk, ezek nem mindig
megbízhatóak, mint erre jogosan mutatott rá László Balázs a Magyar
Közvéleménykutató Intézet felmérésével kapcsolatban. Persze
vonatkozik ez az általa kedvezőnek ítélt, a Belügyminisztérium által
végzett vizsgálatra is. (folyt.)
1990. november 7., szerda
|
Vissza »
|
|
- A Spiegel tükre - 2. folyt.
|
A nyugati sajtó sem feltétlenül megbízható tükre annak, ami az
országban történik. De ha már több cikk ad kedvezőtlen képet
Magyarországról, azon érdemes elgondolkodni. És cáfolni is csak azt
indokolt, ami nem tekintélyekkel, hanem érvekkel támasztható alá.
+++
1990. november 7., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|