|
|
|
|
A privatizálás helyzete (2. rész)
|
"Az Állami Vagyonügynökség el van árasztva. Felesleges, hogy minden egyes üzlet átmenjen a versenytárgyalásokon" - mondta Les Bonnay, a magyar kormánynak a privatizálás kérdéseiben szaktanáccsal szolgáló Price Waterhouse Budapest KFT regionális menedzsere, aki szerint az Állami Vagyonügynökségnek jóvá kellene hagyni azokat a megállapodásokat is, amelyeknél ugyan csak egyetlen ajánlat van, de független vagyonértékelő cégek úgy ítélik, hogy az az ajánlat fair.
A kormányra a cselekvés irányába nehezedő nyomást fokozza a gyorsuló infláció és növekvő munkanélküliség miatti elégedetlenség. A taxisok és a teherfuvarozók országos méretű blokádja - amelyre a benzinárak jelentős emelése miatt került sor - jól érzékeltette az általános elégedetlenséget.
Az Állami Vagyonügynökség, amely arra törekszik, hogy 1995-re az állami tulajdon részarányát a gazdaságban a jelenlegi 90 százalékról 40 százalékra csökkentse, azért tartotta szorosan kézben a privatizálási folyamatot, hogy megelőzze a vállalatok eladásának irányítására alakult vállalati tanácsok esetleges visszaéléseit. Némelyik vállalati tanács ugyanis széles menedzseri hatáskörét arra használta fel, hogy az állami tulajdont saját javára értékesítse - mondta Fischer. "Az Állami Vagyonügynökséget azért hozták létre, hogy gyakorolja az állam tulajdonosi jogait. Néhány esetben a menedzsment kifosztotta a vállalatot, kihasználta a vákuumot" - mondta.
A Vagyonügynökség most egyfelől el akarja mozdítani azokat a menedzsereket, akik a privatizálás útjában állnak, másfelől bátorítja a "spontán privatizálást", aminek az a lényege, hogy maguk a vállalatok dolgozzák ki magánkézbe kerülésük terveit.
Beruházási bankárok azonban kétkedően szemlélik az Állami Vagyonügynökség azon törekvését, hogy a lehető legtöbb pénzt facsarja ki a privatizált vállalatokból, hogy így segítse elő a mintegy 1,3 trillió forint államadósság törlesztését, amellyel a kormány a Magyar Nemzeti Banknak tartozik. A bankárok azzal érvelnek, hogy Magyarország nem vesztegethet időt azzal, hogy szunnyadózó állami iparába beletöltse azt a vállalkozói energiát, amire kezdő lökésként szüksége lenne az omladoztó gazdaságnak. "Ha az a kérdés, hogy egy vállalatot most privatizáljanak, vagy hat hónapi várakozás után további húsz százalékot zsebre vágva, akkor most kell privatizálni és az üzlet ezt nagyon is megéri" - mondja Simor András, a CA-BB Brookers Ltd. menedzser-igazgatója. (folyt.)
1990. november 6., kedd 14:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|