|
|
 |
|
 |
Változó világ - változó kalendárium 1. rész
|
1990 október 31. szerda (Die Presse/MTI-Panoráma) - Szegény
közép-kelet-európai naptárkészítők
Most azután főhet a fejük, mit
csináljanak az akár évekre előre kinyomtatott naptárakkal,
amelyekben bizony egészen másutt vannak a piros betűs ünnepek, mint
eddig.
Különösen zsúfolt hónappá vált az október. A sort Németország
kezdi, október 3.-val, a német egység napjával. Magyarország október
23-án, Ausztria - igaz, ez nem új ünnep - október 26-án,
Csehszlovákia pedig október 28-án ünnepel. Változott az ünnepnap a
három balti köztársaságban: Litvánia február 16-án, Észtország
február 24-én, Lettország pedig november 18-án emlékezik a
köztársaság kikiáltására. Lengyelországban két ünnepnap váltja fel
az eddigi július 22-ét: május 3. és november 11. Romániában és
Jugoszláviában - egyelőre - nincs új nemzeti ünnep.
Érdemes kicsit közelebbről szemügyre venni, hogyan és miért
változtak az ünnepek e változó Közép-Kelet-Európában.
A német egység napja azért lett éppen október 3., hogy megelőzze
október 7.- ét, amely 41 éven át az NDK nemzeti ünnepe volt. S hogy
mi az, amit az egyetlen Németország egyetlen nemzeti ünnepe a volt
NSZK-ban helyettesít? Nos, nemzeti ünnepként itt június 17.-én nem
valamiféle nyugat-németországi eseményt örökítettek meg, hanem a
volt NDK 1953-as forradalmának vérbefojtására emlékeztek. Ez a
mostani, október 3. nem volt vitáktól mentes: sokan szivesebben
vették volna október 9.-ét, a 700 ezres lipcsei tüntetés
évfordulóját; november 9., a berlini Fal ostromának napja viszont
számításba se jöhetett, hiszen 1938-ban ezen a napon volt a
Kristályéjszaka.
Október 23. Magyarországon tulajdonképpen április 4.-ét, a
felszabadulás napját váltja ki. November 7., a nagy októberi
szocialista forradalom évfordulója munkaszüneti nap volt ugyan, de
nem nemzeti ünnep. A jövendő kalendáriumokban már nem írják pirossal
ezt a napot; munkaszüneti nap viszont március 15., ami korábban csak
az iskolákban volt szünet. S marad augusztus 20. - ha nem is az
alkotmány napjaként, hanem Szent Istvánra emlékezve. (folyt)
1990. október 31., szerda 14:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Változó világ - változó kalendárium (2.rész)
|
Idén 52 év után először ünnepelték október 28-án csehek és
szlovákok az 1918-as úgynevezett Masaryk-i Köztársaság kikiáltásának
ünnepét, emlékezve a közös demokratikus országra éppúgy, mint
például a két évvel ezelőtti ellenzéki tüntetésre. 52 éven át
száműzték Csehszlovákiában ezt az önnepet; helyette emlékeztek
februárban a kommunista hatalomátvételre; ünnepelték május 1-én a
munka napját, május 9-én a győzelemét és november 7-én a nagy
októberi szocialista forrradalmat. Október 28. csehek és szlovákok
számára mostantól törvényesen is a függetlenség napja.
Lengyelországban nem csökkent, inkább nőtt az ünnepnapok száma:
a július 22-ét, a kommunizmus győzelmének napját, a német megszállás
alóli felszabadulás évfordulóját tavaly törölték a hivatalos piros
betűs ünnepek közül. Helyette május 3-án az első liberális alkotmány
1791-es elfogadására emlékeznek; november 11-én pedig munkaszünettel
ünneplik a függetlenség évfordulóját, azt a napot, amikor Pilsudszki
marsall német fogságból hazatért. S persze maradt a sok-sok egyházi
ünnep, amely Lengyelországban soha nem volt vitatható.
Ez utóbbi Bulgáriában másként alakult: az egyházi ünnepeket,
amelyeket a többi szocialista országban meghagytak, itt a
Szovjetunió iránti tulbúzgó lojalitásból eltörölték. Ennek most
vége, de nem csak ennek: korábban - még tavaly is - szeptember 9.
volt a nemzeti ünnep, a fasizmus alóli felszabadulás ünnepe, amely
mellesleg legutóbb már ellenzéki tüntetésre is alkalmat adott. S bár
a munkaszüneti napok sorából nem törölték, az idén már csak a
szocialisták tekintették igazi nemzeti ünnepnek. Helyébe március
3.-a lépett, amely ugyancsak a ,,felszabadulás,, napja: az 500 éves
török uralom ért véget 1878-ban ezen a napon. No és ugyancsak
pirosbetűs lett a karácsony meg a húsvét.+++
MTI-Panoráma
1990. október 31., szerda 14:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|