Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - keddi munkanap (5. rész)
Az eddigi tapasztalatok azt mutatták: az egyedi hatósági beavatkozásnak már a lehetősége is elég ahhoz, hogy a hazai és a külföldi vállalkozókat elbizonytalanítsa, s így közvetlenül akadályozza a piac működését, annak szerves fejlődését. A magántulajdon és a tőke nem szereti az olyan területeket, ahol az érvényesíthető árról a vevőn kívül még az államigazgatással is alkudozni kell. A törvényjavaslat a kormány számára háromféle felhatalmazást ad. Ilyen az állami ármeghatározás területeinek és módszereinek kijelölése. A másik az áremelés előzetes bejelentési kötelezettségének elrendelése. A harmadik pedig egy rendkívüli lehetőség arra, hogy jelentős gazdasági szabályozómódosítás esetén a kormány irányelveket, szabályokat adhat ki a szabadárakra vonatkozóan is. A pénzügyminiszter közölte, hogy az állami ármegállapításba tartozó árukör körülbelül 10 százalékát teszi ki az összes forgalomnak. Elsősorban azokra a termékekre és szolgáltatásokra terjed ki a hatósági ármegállapítás, amelyeknél a termelésben vagy a forgalmazásban monopol szervezetek tevékenykednek. Ilyenek például egyes energiahordozók, a közlekedési, hírközlési, vízügyi szolgáltatások. Ugyancsak ide tartoznak a társadalompolitikai szempontból kiemelt termékek, a tej, a gyógyszer, a lakbér. Ami az áremelések bejelentési kötelezettségét illeti, a törvény ezt most a termékeket előállító gazdasági erőfölényének függvényévé teszi. Ugyanakkor az áremelés csak akkor tiltható meg, ha a megemelt ár hátterében lévő gazdálkodói magatartás ellen a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény alapján amúgy is fel kellene lépni. Az új szabályozás azzal is biztosítani kívánja a törvényességet, hogy megteremti bírói úton a jogorvoslat lehetőségét. Ez szintén alapvető változás a korábbi szabályozás mellett. Az általános vitában felszólalók egyöntetűen hangsúlyozták, hogy az ármegállapításról szóló törvény megalkotásával újabb fontos lépést tesz Magyarország a piaci viszonyok kialakítása irányában. Szabó Iván (MDF), a Gazdasági Bizottság elnöke hangsúlyozta: a törvényjavaslat jól illeszkedik a liberális gazdálkodás kialakítását szolgáló jogszabályok sorába. Egyben javasolta, hogy az ártörvényt a tisztességtelen piaci magatartás szabályaival együtt tárgyalják, hiszen a két előterjesztés több ponton is érintkezik. Szalay Gábor (SZDSZ) azt emelte ki, hogy az ártörvény megalkotásába maga az élet szólt bele, amikor a taxisblokád hatására a kőolaj, és kőolajtermékek kikerültek a törvénytervezet hatósági áras termékeket tartalmazó mellékletéből. (folyt. köv.) 1990. november 6., kedd 14:54
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »