|
|
 |
|
 |
Mi az Európa Tanács? (1.rész)
|
Róma, 1990. november 6. (MTI-Panoróma) - Magyarország
keddtől az Európa Tanács teljes jogú tagja. A magyar közvélemény
azonban mindmáig nem sokat tud erről az eddig kizárólag
nyugat-európai országokat tömörítő nemzetközi szervezetről, amely
pedig egyike a legelsőknek - 1949-ben alakult meg.
Ma - Magyarországgal együtt - 24 tagot számlál. Az európai
közösségek 12 tagján kívül tagja még Ausztria, Svájc, Svédország,
Norvégia, Finnország, Izland, Törökország, Ciprus, Málta, San
Marino, Lichtenstein, no és Magyarország. Székhelye Strasbourgban az
Európa-Ház. Az Alapokmányban lefektetett célja az emberi jogok és a
pluralista parlamenti demokrácia értékeinek védelme, közös
megoldások kialakítása kormányközi együttműködés révén különböző
társadalmi problémákra, továbbá a közös európai kultúra, az európai
önazonosság tudatosítása és érvényesítése. Az utóbbi évek
propagandájában annyit emlegetett ,,közös Európai Ház,, lehet tehát,
ha a most végrehajtott fordulattal, Magyarország csatlakozásával,
megnyílik Kelet-Európa fele is, és valóban egyetemes európai
szervezet lesz.
Andres Björck, a Parlamenti Gyűlés elnöke ezt 1995-re jósolja.
Az Európa Tanács addigra 32 tagúvá bővülhet - mondta -, befogadva
talán a Szovjetuniót is.
A szervezetet három alapvető intézmény alkotja. Legfőbb
testülete a Miniszteri Bizottság. Ebben a 24 tagország egy-egy
kormányszintű képviselője foglal helyet, általában a
külügyminiszterek. A Miniszteri Bizottság egyhangúsággal hoz
döntéseket. Évente egymást váltó soros elnökök irányításával.
(Jelenleg San Marino a soros elnök, és a mostani ülésen veszi át
tőle Spanyolország a tisztet.) A miniszterek munkáját szakértői
bizottságok segítik: emberjogi, tömegtájékoztatási, jogi, szociális,
oktatási, kulturális, ifjúsági, környezetvédelmi, műemlékvédelmi,
egészségügyi és igazgatási szakbizottság.
Másik szerv a parlammenti gyűlés. Ennek 184 tagját a tagországok
nemzeti parlamentjei jelölik ki. Magyarország 24 képviselőt küldhet
a strasbourgi ülésekre. Ez a testület nemzetközi problémákat vitat
meg, ajánlásokat fogalmaz meg és jóvá kell hagynia a Miniszteri
Bizottság döntéseit. Állandó bizottságokra és albizottságokra
tagolódik, ezek külön is gyakran üléseznek. A parlamenti gyűlés
elnöke a 46 éves konzervatív képviselő, Anders Björck. (folyt.)
1990. november 6., kedd 14:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|