|
|
 |
|
 |
Európa Tanács - Björck-nyilatkozat (2.rész)
|
,,Nem véletlen egyébként - folytatta Björck -, hogy éppen
Magyarország az első kelet-európai ország, amely előtt megnyílnak
az Európa Tanács kapui. A felvételi kérelmet még tavaly
novemberben jelezte először Horn Gyula, akkori külügyminiszter,
aki azt mondta nekem, a demokratizálódási folyamat folytatódni
fog. Ma, egy évvel később azt hiszem, elmondható, hogy az
események gyorsabban haladtak, mint akkor gondoltuk. Az Európa
Tanács szoros figyelemmel követte azóta a magyarországi
fejleményeket. Több küldöttségeket menesztettünk, többek között a
márciusi választásokra is. A küldöttségek jelentéseit értékelte a
parlamenti gyűlés különbizottsága és maga a testület. Egyöntetű a
vélemény, hogy Magyarország ma minden tekintetben megfelel az
Európa Tanács tagságára előírt feltételeknek: pluralista
demokratikus intézményrendszer, jogállamiság, az emberi jogok
teljes tiszteletben tartása és garantálása. Ezektől a
kritériumoktól nem kívánunk eltekinteni a többi kelet-európai
ország esetében sem,, - szögezte le Björck.
Az Európa Tanács parlamenti gyűlésének elnöke a továbbiakban
kifejtette, hogy véleménye szerint az évtized közepére tagja lehet
a szervezetnek valamennyi közép- és kelet-európai ország,
beleértve a Szovjetuniót is. Ma a 23 rendes tag mellett
megfigyelői jogállással rendelkezik Csehszlovákia, Lengyelország,
Jugoszlávia, Bulgária és a Szovjetunió. Magyarország után
legelőször Csehszlovákia és Lengyelország nyerheti el a teljes
jogú tagságot, esetleg jövő év tavaszára, de Varsónak előzőleg meg
kell rendeznie a demokratikus parlamenti választásokat. Felmerült,
hogy ez a két ország szavazati jog nélkül részt vehessen addig is
a miniszteri bizottság ülésein.
Jugoszlávia belépése annak függvénye lehet, hogyan alakul a
belső helyzet ebben a soknemzetiségű szövetségi államban - mondta
Björck, aki bizakodását fejezte ki, hogy 1995-re Bulgária, a
Szovjetunió, sőt talán Albánia is alkalmassá válik a tagságra.
Romániáról kijelentette: ,,a jövő év elején térünk vissza arra,
hogy esetleg valamiféle különleges meghívott-jogállást
biztosítsunk ennek az országnak, annak tükrében, hogyan alakul ott
az emberi jogok és a nemzeti kisebbségek helyzete.,, (folyt.)
1990. október 31., szerda 19:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|