Rendszerváltás és az MTI

	Kéthly Anna temetése
1990. november 3., szombat - Szombaton délelőtt hazai földbe helyezték Kéthly Annának, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom külföldi emigrációban elhunyt kimagasló személyiségének hamvait, amelyet Belgiumból hozatott haza a Franciaországban élő Nagy Ernő, a egykori demokratikus emigráció mecénása. Kéthly Anna hamvait a Rákoskeresztúri temető 300-as parcellájában ravatalozták fel, majd Nagy Imre és mártírtársainak sírja közelében helyezték örök nyugalomra földi marardványait. A Történelmi Igazságtétel Bizottsága által szervezett gyászszertartáson részt vettek a pártok, a szakszervezetek, a munkástanácsok, a Bajcsy-Zsilinszky Társaság, a TIB képviselői, valamint egykori barátai, tisztelői. Göncz Árpád, köztársasági elnök nevében Regéczy Nagy László helyezett el koszorút, az Országgyűlés nevében Szabad György, az Országgyűlés elnöke, a kormány nevében Bod Péter Ákos és Győriványi Sándor miniszterek koszorúztak. A gyászszertartáson Vásárhelyi Miklós, a TIB elnöke, országgyűlési képviselő és Révész András, a Szociáldemokrata Párt egykori alelnöke méltatta Kéthly Anna életútját. (MTI) 1990. november 3., szombat 14:01
Vissza »

	Kéthly Anna temetése (1. rész)
1990. november 3., szombat - Élt sorainkban egy önzetlen, nagy lélek, aki népe, hazája ügyét vállalta fel egy életen át. Üldöztetés, terror, börtön és száműzetés jutott osztályrészéül. Pedig éppen ma, a demokrácia csikorgó indulásának hónapjaiban volna mit tanulni Kéthly Annától, az etikus embertől, a félelmet nem ismerő, hajlíthatatlan harcostól és a nagyvonalú politikustól - így emlékezett meg Vásárhelyi Miklós, a Történelmi Igazságtétel Bizottsága elnöke Kéthly Annáról, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom külföldi emigrációban elhunyt kimagasló személyiségéről, akinek hamvait szombaton délelőtt helyezték hazai földbe a Rákoskeresztúri temető 300-as parcellájában. A kiemelkedő politikusnő földi maradványait Belgiumból hozatta haza a Franciaországban élő Nagy Ernő, a demokratikus emigráció mecénása. Kéthly Anna hamvait Nagy Imre és mártírtársainak sírja közelében helyezték örök nyugalomra. A Történelmi Igazságtétel Bizottsága által szervezett gyászszertartáson részt vettek a pártok, a szakszervezetek, a munkástanácsok, a Bajcsy-Zsilinszky Társaság, a TIB képviselői, valamint Kéthly Anna egykori barátai, tisztelői. Göncz Árpád, köztársasági elnök nevében Regéczy Nagy László helyezett el koszorút, az Országgyűlés nevében Szabad György, az Országgyűlés elnöke, a kormány nevében Bod Péter Ákos és Győriványi Sándor miniszterek koszorúztak. A gyászszertartáson Vásárhelyi Miklós a továbbiakban emlékeztetett rá, hogy Kéthly Anna hosszú kort ért meg, 86 évet élt, és ebből közel 70 esztendőt a köznek, mindig ellenzékben, mindig kisebbségben. Egyetlen egyszer volt része a hatalomban, 1956 novemberében, amikor két napig volt a Nagy Imre-kormány államminisztere, mint a Szociáldemokrata Párt vezetője. Haláláig rendíthetetlenül hitt eszményében, egy igazságos, humánus, szolidáris, szocialista társadalom megvalósításának realitásában. Ám nem kevésbé konokul kötelezte el magát a demokrácia mellett, hirdetvén, hogy az út a szocializmusba csak a demokrácián keresztül vezet. Meggyőződéséből fakadt, hogy mereven szembeszegült minden totalitáriánus eszmeáramlattal, kísérlettel, bármilyen színben jelentkezett is az. Okos, bátor és szókimondó asszony volt, döntés előtt nem mérlegelte soha, hányan állnak mögötte vagy mellette, csak lelkiismeretére hallgatott. (folyt.köv.) 1990. november 3., szombat 18:17
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Kéthly Anna temetése (2. rész)
A két világháború között és a II. világháború alatt következetesen küzdött a rasszista, soviniszta és fasiszta eszmék ellen, olyan kimagasló politikusokkal karöltve, mint Bajcsy-Zsilinszky Endre. Elvi kérdésekben nem tűrte a taktikázást, nem ismert hallgatást a kényes kérdésekben, helyzetekben sem. A világháború alatt, amikor egyes szociáldemokrata funkcionáriusok felvetették, hogy az adott helyzetben célszerűbb lenne a párton belül a zsidó vezetés háttérbe vonulása és a Szocialista Internacionáléból való kilépés, Kéthly Anna élesen szembeszegült ezekkel az elképzelésekkel, és megvédte elvtársait. A továbbiakban Vásárhelyi Miklós hangsúlyozta, hogy már a háború alatt, 1945 után pedig különösen, nyíltan harcolt az úgynevezett munkásegység és a Népfront gondolata ellen. Kéthly átlátta és a nemzetközi tapasztalatok alapján tudta, hogy a kommunista párt célja hangzatos jelszavak alatt a szociáldemokrácia felszámolása és az egyeduralom kivívása. A történelem fájdalmasan igazolta minden aggodalmát és ellenérzését. Nemcsak nagyszabárú személyiség, de nagylelkű és nagyvonalú politikus is volt. Amikor 1956. november 1-jén Nagy Imre miniszterelnök felkérte, hogy annyi sérelem után, a nemzet érdekében személyes részvételével is szilárdítsa meg a nemzeti forradalmi kormány tekintélyét, rövid habozás után pártja nevében is teljesítette a kérést. A forradalom leverése után, külföldön rekedve, a legitim magyar kormány egyetlen szabadon cselekvő tagja maradt, és a magyar nép becsületéért vívott harcában együtt küzdött az emigrációba kényszerült összes magyarral, köztük egykori kommunistákkal. A magyar ügyet képviselte az ENSZ-ben, a Szocialista Internacionáléban és számos nemzetközi fórumon. Ha valakinek, akkor Kéthly Annának, mint a nemzet halottjának jár a történelmi igazságtétel, melynek ez a szertartás csak első lépése volt - fejezte be méltatását a TIB elnöke. Fejtő Ferenc író, publicista, a párizsi emigráció kiemelkedő képviselője nem tudott jelen lenni a gyászszertartáson, Kéthly Annáról szóló megemlékezését ezért Macskásy Pál olvasta fel. Kéthly Anna - hangzottak Fejtő gondolatai - a dolgozó osztályok felemelkedéséért, az ország szabadságáért való küzdelemben találta meg emberségének és asszonyiságának kiteljesedését. Mint az 1945 utáni parlament alelnöke, beszédeivel mindvégig következetesen képviselte a demokrácia ügyét, beszédei gondos magyarsággal megfogalmazott okos beszédek voltak, amelyek a mai idők szónokainak is figyelmeztető például szolgálhatnak. (folyt.köv.) 1990. november 3., szombat 18:28
Vissza »

	Kéthly Anna temetése (3. rész)
Akkori gondolatai a mának is szólnak, Kéthly Anna ma is időszerű, különösen egy olyan időben, amikor az újjászülető magyar demokrácia palettájáról még mindig hiányzik az egyik legfontosabb európai színfolt, a fizikai és szellemi munkásság érdekképviselete. Kéthly útmutatásai arra figyelmeztetnek, hogy nemcsak a demokrácia kereteinek, jogi tetőszerkezetének kialakításában kell asszisztálnia a nemzetnek, hanem annak alulról felfelé való tevékeny felépítésében is részt kell vennie. Ezután Révész András, Kéthly Anna egykori közvetlen munkatársa az Magyar Szociáldemokrata Párt 56-os főtitkár-helyettese mondott beszédet. Méltatta Kéthly 56-os szerepét, majd hangsúlyozta, hogy a nemzetközi fórumokon emigrációjának két évtizede alatt is többször kiállt a magyar szabadság ügyéért, része volt a nemzetközi enyhülés megindulásában, abban a folyamatban, amelynek során fokozatosan omlott össze a bolsevik uralom Európában. Kővágó József, a Kisgazdapárt 1956-os forradalom alatti főtitkára és Budapest akkori polgármestere is elküldte megemlékezését, amelyet Tittmann József, a TIB 56-os tagozatának vezetője olvasott fel. Kővágó József tisztelettel megemlékezett Kéthly Annáról, kiemelve azt, hogy következetesen képviselte a magyar szabadságharc ügyét az ENSZ előtt. Vele és Király Bélával együtt apelláltak akkoriban ők hárman több mint százezer magyar menekült és a magyar nemzet nevében a szabad népek és kormányok igazságérzetére, az ENSZ nyilvánossága előtt hangoztatta, hogy Magyarország szabadsága a szabad világ érdeke is. Kéthly Anna emellett az emigrációban a nyugati világ szociáldemokratáit és szakszervezeteit is mozgosította a magyar szabadság, az 1956-os forradalom igazságának érdekében. Jelentős része volt abban, hogy a magyar emigráció pártállásra, vallásra és származásra tekintet nélkül elérte: 1956 bevonult a nyugati világ köztudatába. A sírnál Erdődy János, az 56-os Forradalmi Népszava főszerkesztő-helyettese búcsúztatta Kéthly Annát, majd a Szociáldemokrata Párt nevében Petrasovits Anna emlékezett a párt egykori elnökére. (MTI) 1990. november 3., szombat 18:37
Vissza » A hírhez kapcsolódik »