Rendszerváltás és az MTI

	Reggeli hírek
London, 1990. október 31. (BBC, kora reggeli híradás) Baker amerikai külügyminiszter a jövő hétvégén találkozik Sevardnadze szovjet külügyminiszterrel. A washingtoni külügyminisztérium szóvivője csak annyit mondott Európában fognak találkozni, hogy pontosan hol azt nem. A BBC washingtoni tudósítója rámutat, hogy erre a bejelentésre olyankor kerül sor, amikor a szuperhatalmak eltérő felfogása az Öböl-válságot illetően hangsúlyosabb mint eddig bármikor. Washington a katonai megoldást helyezi a középpontba, míg Moszkva a diplomácia szükségességét emeli ki. Szombaton Baker körútra indul, amely többek között Szaud-Arábiát, Egyiptomot és Törökországot érinti. Bush elnök ismét kongresszusi vezetőkkel találkozott, hogy megvitassa velük az Öböl-válságot. Később szenátorok azt mondták az elnök folytatni kívánja a diplomáciai nyomást és a szankciókat Irak ellen, de a katonai akció lehetőségét sem zárták ki. Az elnököt különösen aggasztja az irakiak által fogvatartott amerikaiakkal szembeni bánásmód, mondották, és türelme fogytán van. Bush elnök biztosította a kongresszust, hogy továbbra is konzultálni fog velük. Az elnök később a Nemzetbiztonsági Tanáccsal folytatott megbeszéléseket. Három éves konfliktus után tűzszünetet kötöttek egymással Libanon szembenálló siíta miliciái. Fogolycseréről és dél-libanoni falvak blokádjának feloldásáról fognak tárgyalásokat kezdeni. Az Irán-párti hezbollah és a szíriaiak támogatta amal megállapodására akkor került sor, amikor a libanoni kormány bejelentette az összes nagyobb milicia, köztük a keresztény erők is megerősítette, kivonja embereit Bejrútból. A lépés összhangban van Hravi elnök béketervével, aki az egész várost kormányfennhatósága alá akarja vonni. Moszkvában több százan vettek részt egy a szovjet munkatáborok áldozatairól megemlékező ünnepségen. Egy pópa vezetése alatt kereszttel, gyertyával és ikonokkal vonultak a Ljubljanka közelébe, ahol lelepleztek egy egyszerű márvány emlékművet. A Ljubljanka börtön, ahol sokan sinylődtek és haltak meg, egyben a KGB székháza. A táborok túlélői volt fogolyszámukat viselték, mások eltünt hozzátartozóik fényképeit hordozták, követelve, hogy a KGB ismertesse sorsukat. (folyt.) 1990. október 31., szerda
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
Magyarországról érkező jelentések szerint a Szovjetunió nem hajlandó rubelt elfogadni a következő, jövő havi olajszállításokért. Az MTI szerint szovjet illetékesek azt mondták a szállításoknak kevesebb mint a fele fizethető csak rubelben. A hátralévő 200 ezer tonna kőolajért csak keményvalutát illetve nyugati minőségű árut fogadnak el, és decembertől rubelben egyáltalán nem lehet fizetni. Korábban Marian Calfa csehszlovák miniszterelnök elégedettségét fejezte ki egy megállapodással kapcsolatban, melynek értelmében a Szovjetunió a jövő évben 13 millió tonna kőolajat szállít, 1 millióval kevesebbet mint az idén. Brüsszelben az ún. 24-ek csoportja, köztük az Európai Közösség országai, megállapodott a súlyos energiaproblémákkal küszködő kelet-európai országok megsegítésében. Az Európai Közösség felhívást intézett a gazdagabb országokhoz a román árvák és elhagyott gyerekek megsegítésére. A közösség szerint kb. 130 ezer gyerek él szörnyűséges körülmények között román intézetekben. Az Európai Közösség az ún. 24-ekhez fordult, hogy vegyenek részt a segélyezésben. Nyugat-Európa 8 millió dollárt költött élelmiszerekre a gyerekeknek és a jövő évi költségvetésében 10 milliót jelölt ki erre a célra. Technikusok újra megindították az egyik reaktort a kettő közül, amit lezártak egy baleset után Bulgárai egyetlen atomerőművében. Nem sok részlet ismeretes a román határnál lévő Kozloduljban történtekről, de a hivatalos jelentések hangsúlyozták nem érte károsodás az erőmű 5 reaktorának nukleáris magját. Az erőmű munkásai szerint a reaktor nem biztonságos. Varsóban lengyel és német tárgyalófelek fogalmazzák a megállapodást, amely megerősíti Lengyelország háború utáni határait. Még meg kell egyezniük az aláírás időpontjában. A kétnapos tárgyalások első napja után Szkubisevszki lengyel külügyminiszter azt mondta a megállapodás gyakorlatilag elkészült. Azonban Dieter Kastrup a német delegáció vezetője állítólag azt mondta a határegyezményt szélesebb barátsági és együttműködési megállapodással párhuzamosan kellene aláírni és ratifikálni. Erről szintén tárgyalások folynak. Németország hivatalosan lemondott minden igényéről a háború után Lengyelországhoz csatolt területekre. +++ 1990. október 31., szerda
Vissza »