|
|
|
|
|
|
|
|
BBC, Panoráma:
Az Antall-kormány radikális reformtervei
"Az elmúlt hánapokban három katasztrófa hiúsította meg a fontolva
haladás menetrendjét. A viszonylag olcsó szovjet kőolaj importjának
csökkentése volt az első, amely a KGST-n belüli kereskedelem
általános csődje keretén belül következett be. Aztán jött a
világpiaci kőolajárak megkétszereződése az Öböl-válság nyomán, és
végül az évtizedek óta idén legsúlyosabb aszály, amely az
élelmiszert többnyire exportáló országot most gabonabehozatalra
kényszerítette. A hétvégi taxisháború tetézte ezeket a bajokat, s
most úgy tűnik, a kormány végre elszánta magát a nagy piaci ugrásra.
A reformcsomagnak el kell nyernie a koalíciós pártok, az
ellenzék és a közvélemény jóváhagyását. A taxisofőröktől érkező
figyelmeztetésre való tekintettel a miiniszterelnök valószínűleg
óvatosan fog haladni, és igyekszik megszerezni az ellenzéki pártok
támogatását, amelyek maguk is gyorsabb, merészebb változásokat
sürgettek."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés rendes ülése - hétfői munkanap (3. rész)
|
Rámutatott: a mostani súlyos politikai megrázkódtatás kellett ahhoz, hogy a miniszterelnök - utólag - teljes egyértelműséggel beszéljen arról, amit már az országgyűlési választások idején, de legalább a kormány megalakulásakor el kellett volna mondania. A kormány ugyanis még a helyhatósági választások két fordulója között is úgy tett, mintha az ország mozgósítható tartalékokkal rendelkezne, és különféle nehezen teljesíthető ígéretekkel állt elő. Emellett még a pénzügyminisztériumi államtitkár kétségbe vonta a Gazdaságkutató Intézet mérsékelten borúlátó jóslatait, továbbá minden illetékes tagadta, hogy ok lenne a benzin árának emelésére. Amikor pedig a kormány mégis elhatározta a drasztikus áremelést, úgy tett, mintha szokványos lépésről lenne szó. Nem számolt azzal, hogy olyan, a köznyugalmat erősen próbára tevő intézkedést hoz, amelyről előzetesen tanácskoznia kellene az érdekképviseletekkel, az ellenzéki pártokkal.
Az SZDSZ szerint a megmozdulás megelőzhető lett volna akkor is, ha a kormány azonnal felismeri: mi történt és mik a várható következmények. Ehelyett azonban kezdetben kizárólag azt firtatta: a blokád szervezése során nem tartották meg a törvény előírásait. Ebből arra következtetett, hogy esetleg karhatalmi eszközöket kell alkalmazni, s ennek határidejét is megjelölte. Az SZDSZ csak ekkor jelentette be, hogy támogatja a békés megmozdulást. Elismerte, hogy az akció szervezői figyelmen kívül hagyták a törvényes előírásokat, de az is kétségtelen, hogy végső elkeseredésükben cselekedtek. S akkor, amikor egy demokratikus kormánynak a békés, tárgyalásos kibontakozás útját kellett keresnie, némely politikus azt a látszatot próbálta kelteni, hogy egy törpe minoritással áll szemben. A kormány sokáig csak az időt húzta, a polgári engedetlenségi mozgalom, a lakosság kifárasztására használta fel a megkezdődött tárgyalásokat is. Két nap telt el, amikor a kormány egyik képviselője nyilvánosságra hozta, hogy a tárgyalófelek nem is rendelkeztek valódi felhatalmazással.
Végezetül Pető Iván arról beszélt, hogy a kormánynak vissza kell nyernie a társadalom bizalmát oly módon, hogy lépései kiszámíthatóak, a gazdasági változást szolgálják.
A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt frakciójának nevében Vincze Kálmán szólalt fel. Mindenelőtt leszögezte: a kirobbant válság valódi okát abban látják a kisgazdák, hogy a teljes rendszerváltás nem ment végbe, mert nem rendeződtek a tulajdonviszonyok, elmaradt a reprivatizáció és a földkérdés megoldása is. A Parlament mind a mai napig a szükséges gazdasági törvényeknek csak egy töredékét alkotta meg. (folyt.köv.)
1990. október 29., hétfő 19:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|