Rendszerváltás és az MTI

	Mi lesz szovjet áram nélkül?
---------------------------- London, 1990. november 2. (BBC, Panoráma) - A Szovjetunióból érkező szállítások akadozása miatt az elmúlt héten többször is válságos helyzet állt elő a magyar villamosenergia rendszerben. Budapesti tudósítónk, Szakonyi Péter Hatvani Györgyöt, a Magyar Villamos Művek Tröszt vezérigazgatóját kérdezte: mi történne, ha teljesen megszakadnának a szovjet villamosenergia-szállítások? - Kicsit pontosítanám, nem az elmúlt héten: ez október 10-ike óta tartó folyamat és tartott mintegy 20 napon keresztül. Ami a kérdés érdemi részét illeti: amennyiben valamilyen oknál fogva a teljes szovjet villamosenergia importunk megszűnne, akkor az ország igen súlyos helyzet előtt állna. Jelen pillanatban Magyarország villamosenergia fogyasztásának mintegy 28 százaléka származik a szovjet importból. A kieső szovjet importot a hazai tartalék-kapacitásokkal csak részben tudjuk pótolni, és technikai okok miatt a környező országok, vagy a nyugat-európai országok segítségére is csak korlátozott módon számíthatunk, pontosabban korlátozott módon tudjuk igénybe venni. Arról van szó ugyanis, hogy Magyarország - mint ismeretes - nem tagja a nyugat-európai országok egyesített villamosenergia rendszerének. A magyar villamosenergia rendszer a KGST egyesített villamosenergia rendszerének tagja, ezzel a rendszerrel jár párhuzamosan. Visszatérve az alapkérdésre: ha kiesne a szovjet villamosenergia import teljes egészében, akkor mindennemű technikailag még behozható külföldi segítség, és a teljes magyar tartalék-kapacitás igénybevétele mellett is igen jelentős fogyasztói korlátozásokat kellene foganatosítani az országon belül azért, hogy a villamosenergia rendszer egyensúlya fennmaradhasson. (folyt.) 1990. november 2., péntek
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Mi lesz szovjet áram nélkül? - 1. folyt.
- Elsőként mindenképpen az ipari üzemeket, de a korlátozásnak van egy hivatalosan jóváhagyott sorrendje. A korlátozási sorrend összeállításának az az alapfilozófiája, hogy szükség setén először azokat az üzemeket korlátozzuk, amelyeknél a korlátozás a lehető legkisebb gazdasági kárt okozza. Azonban, ha ezekkel nem sikerül a rendszert helyreállítani, akkor a korlátozás további fokozatai kiterjednek más üzemekre, majd végső soron a lakosságra is. - Ha jól értem, akkor egy vésztervet készítettek már elő egy ilyen esetleges áramkimaradásra? Milyen lépcsőből állna ez? Ön elmondta most, hogy milyen rétegeket érintene, de milyen mértékben csökkentenék esetleg a lakosság fogyasztását? - Ténylegesen így van, összeállítottuk egy úgynevezett Avaria-tervet. Ennek a Avaria-tervnek számos variáns eleme van és azt vizsgálja, hogy a szovjet import különböző volumenű csökkenése esetén milyen intézkedéseket kell tenni a villamosenergia rendszerben. Ennek a legvégső fázisa az, hogyha teljes mértékben kimaradna a szovjet import. Ha előre látható módon marad ki, akkor jut időnk arra, hogy megfelelő intézkedéseket tegyünk, és ebben az esetben nagy valószínűséggel a lakosságot nem érintené a korlátozás. Ha előre nem látható módon alakul ki, tehát egyik pillanatról a másikra egy ilyen szituáció, akkor automatikus rendszerek élnek a magyar villamosenergia rendszerben, amelyek - éppen azért, hogy ilyen esetben is a lavinaszerű rendszerösszeomlást meggátolják - a frekvencia csökkenésének függvényében előre kijelölt fogyasztói köröket kikapcsolnak. (folyt.) 1990. november 2., péntek
Vissza »

	- Mi lesz szovjet áram nélkül? - 2. folyt.
Ha egyik pillanatról a másikra leáll a szovjet import, ennek az automatikus rendszernek a működése már érintene bizonyos lakossági kört is, azonban ez a korlátozás a lakosság számára akkor is csak átmeneti jellegű lenne. Tehát viszonylag rövid ideig, mondjuk néhány óráig tartana, mert ez alatt az idő alatt már meg tudjuk tenni azokat az intézkedéseket, amelyekről az előbb beszéltem. +++ 1990. november 2., péntek
Vissza »

	- Reggeli lapszemle - 2/1. folyt.
Az a bejelentés, hogy Bush elnök az öbölben állomásozó amerikai csapatok meglátogatására készül számos újságban helyett kapott. A Financial Times az elnök legutóbbi kijelentésére koncentrál és üzenetét szándékosan kétértelműnek tartja. Egyrészt az érthető ki belőle, hogy türelme fogytán van a túszokat illetően másrészt az, hogy reménykedik a békés rendezésben. A Financial Times szerint a naponkénti hangsúlyeltolódás azt az óhajt tükrözi, hogy az elnök ne kényszerüljön egy adott időbeni menetrend betartásához. A Times úgy értelmezi Bush harcias kijelentéseit, hogy azoknak célja a republikános párt költségvetési problémáiról elterelni a figyelmet. A Sun sürgeti a nyugati haderőket, hogy minélelőbb indítsanaklégitámadást egy fontos katonai célpont ellen, hogy rábírják Husszeint csapatai kivonására Kuvaitból. A Times jelentést közöl a hinduk és mohamedánok folytatódó összecsapásairól Indiában és azt állítja, hogy erőszak jellemzi azt a vallásos indulatot, mely kirobbantotta a konfliktust a szent helyen. Egy tudósító szerint a nyugtalanság legaggasztóbb jele a hindu hátországban végbemenő vérrontás és csak a több tízezernyi rendőri és félkatonai fegyveres erő tartja vissza a két államot attól, hogy azok is belekeveredjenek az erőszak akciókba. +++ 1990. november 2., péntek
Vissza »