Rendszerváltás és az MTI

	A Magyar Köztársaság kormányának nyilatkozata (1. rész)
1990. november 2., péntek - Az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelméről szóló európa tanácsi konvenció elfogadásának 40. évfordulója alkalmából pénteken nyilatkozatot tett közzé a magyar kormány: 40 éve egy szebb, jobb szabadabb és emberibb jövő ígéretétől vezérelve Európa nyugati felén aláírtak egy konvenciót - az Európa Tanácsnak az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló konvencióját -, mely a társadalmmi kapcsolatok legösszetettebb és legérzékenybb területét hivatott az eddigieknél konkrétabb, átfogóbb és a kornak jobban megfelelő rendszerbe foglalni. 40 év után a térségünkben lezajlott demokratikus változások esélyt nyújtanak immár Kelet- és Közép-Európa népeinek is, hogy a múlt hibás gyakorlatával és eszmerendszerével szakítva, nemzeti hagyományaikra építve, a nyugati parlamenti demokráciák tapasztalatait és eredményeit felhasználva kialakítsák új, a klasszikus európai értékrendbe illeszkedő emberi jogi arculatukat. A Magyar Köztársaság Országgyűlése és kormánya az Európa Tanácsba való felvétel küszöbén, s hivatalosan is csatlakozva annak vonatkozó konvenciójához, kinyilvánítja, hogy az emberi jogok teljes körű, feltétlen biztosítását és maradéktalan tiszteletben tartását a civilizált gondolkodás és magatartás elengedhetetlen feltételének tartja. A demokratikus magyar Országgyűlés eddig elfogadott törvényei, valamint alkotmányunk fajsúlyos bizonyítékai azon szándékunknak, hogy hangoztatott alap- és irányelveinket mielőbb átültetjük a gyakorlatba, s hogy jogrendszerünket az európai értékekre és normákra építve és azokba illeszkedően alakítjuk át. Térségünk legégetőbb, eddig elfojtott és elhallgatott s a vélemény- és szólásszabadság kiteljesedése révén felszínre került problémája az országaink területén élő nemzeti, etnikai, vallási és egyéb kisebbségek teljes körű jogainak biztosítása. Az egységes és közös Európához való csatlakozás csak a nemzeti és kisebbségi ellentétek következetes és átfogó megoldásának útján lehetséges. A Magyar Köztársaság kormánya hangsúlyozza: a kisebbség csak akkor lehet egyenjogú és egyenrangú a többséggel, ha közösségként elismerten élhet, tanulhat, dolgozhat, kultúrálódhat, ha a többséget megillető jogokon kívül identitásának és közösségi létének megőrzését és fejlesztését szolgáló sajátos jogokat élvezhet, amivel semlegesítheti a kisebbségi létéből adódó hátrányokat. (folyt.köv.) 1990. november 2., péntek 13:30
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »