|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Vállalkozók Pártja közleménye
"... még
mindig nincs egy, a társadalombiztosítás teljes egészét új alapokra
helyező, és annak önkormányzati rendszerét kimunkáló egységes
koncepció előterjesztve. A Vállalkozók Pártja szeptember 7-én a
sajtónak, majd azt követően szakértőknek, végül valamennyi
parlamenti párt frakcióvezetőjének, a népjóléti miniszternek és dr.
Antall József miniszterelnök úrnak is átadta a párt által
kidolgozott társadalombiztosítási koncepciót és törvénytervezetet.
"
BBC, Panoráma:
Mi lesz szovjet áram nélkül?
"..., ha kiesne a szovjet villamosenergia
import teljes egészében, akkor mindennemű technikailag még behozható
külföldi segítség, és a teljes magyar tartalék-kapacitás
igénybevétele mellett is igen jelentős fogyasztói korlátozásokat
kellene foganatosítani az országon belül azért, hogy a
villamosenergia rendszer egyensúlya fennmaradhasson."
|
|
|
|
|
|
|
Három hónap megszállás után (2.rész)
|
Az Irakkal szembeni ,,északi,,- másként szólva nyugat-keleti - front lazulásának jelei is aligha leplezhetők.
Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia magatartásának változatlanul sarokköve, hogy az Irak ellen foganatosított gazdasági embargó Bagdadot ,,puhító,, hatását várva a katonai megoldás fenyegetésének is működnie kell, Iraknak teendő engedményekről pedig szó sem lehet.
Franciaország Mitterrand elnök néhány héttel ezelőtti ENSZ-beszédében, ha körmönfont megfogalmazással is, de tudatta, hogy Irak egyik alapkövetelését bizonyos formában kész fontolóra venni, nevezetesen nem utasítja el az öbölválság és a közel-keleti alapviszály - az arab-izraeli konfliktus - rendezésének összekötését.
Ez az árukapcsolás egy nemzetközi konferencia keretei között nem idegen a szovjet megközelítéstől. Bár ezt Moszkvában korábban sem titkolták.
A hét eleje szovjet részről mégis meglepetéssel szolgált az öbölválság kezelésében. Párizsi látogatása során Mihail Gorbacsov elnök ,,Irak álláspontjának megváltozásá,,-ról beszélt és arabközi értekezletet szorgalmazott a viszály megoldására. Mindezt azzal egyidejűleg, hogy különmegbizottja, Primakov nyilvánvaló kudarcot vallott egy hónapon belül második bagdadi missziójával. A szovjet elnök politikai tanácsadója, mint utóbb megállapítható, nyugati-közel-keleti körútján nem annyira új bagdadi gondolatokat tolmácsolt az ellentábornak, mint inkább Moszkva azon óhaját, hogy a katonai megoldás kerüljön ki a lehetséges választások tárából.
Vélhetően nem tévednek azok a Kremlt és a Közel-Keletet közelről figyelő nyugati szakértők, akik szerint a szovjet diplomácia két versengő szárnya közül az egyik a Washingtonnal való együttműködést tekinti mindennél előbbre valónak, beleértve ebbe az öbölválság kezelésének egyeztetését - e tendencia első számú szószólója volna Sevardnadze külügyminiszter -, míg a másik a korábban szerzett vívmányok, a harmadik világbeli, ezen belül arab befolyás megóvását tartja szem előtt. Az idézett szakértők elemzése alapján ez idő szerint az utóbbi szárny kerekedett felül, az, amelynek egyik jeles képviselője a régi arab kapcsolatokkal rendelkező Primakov. (folyt.)
1990. november 2., péntek 10:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|