Rendszerváltás és az MTI

	Frankfurti bírósági ítélet - az MNB fenntartja álláspontját
Sarkadi Kovács Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Bonn, 1990. november 1. csütörtök (MTI-tud) - A Magyar Nemzeti Bank továbbra is fenntartja álláspontját: nevével visszaéltek, s semmi köze sincs a wolfsburgi Volkswagen-cégnél előfordult nagyszabású valutacsaláshoz. Ezt nyilatkozta csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank frankfurti képviselője, Fonyódi János az MTI bonni tudósítójának. A frankfurti tartományi bíróság röviddel ezelőtt, sokak számára teljesen váratlanul, első fokon 55,25 millió márka kártérítés kifizetésére kötelezte a Magyar Nemzeti Bankot a Volkswagen javára. A Volkswagen keresetében eredetileg 270,5 millió márkás követelés szerepelt. Mint a Magyar Nemzeti Bank képviselője elmondta, világosan látni az ügyben csak néhány hét múlva lehet, amikor a bank megkapja a bíróságtól az ítéletet és annak részletes indoklását írásban. A szóban kihirdetett ítélet ellen lehet fellebbezni. Értesülések szerint a verdiktben nyerészkedéssel indokolják a kártérítés jogosultságát, az 55,25 millió márka kifizetését a Volkswagen AG-nek. Az ,,MNB kontra Volkswagen,,-ügy szálai 1985-re nyúlnak vissza, amikor Hans-Joachim Schmidt, egy devizaügynökség tulajdonosa arra ösztönözte barátját, Burkhard Jungert, a VW devizaosztályának volt vezetőjét, hogy határidős üzletekről szóló bizonylatokat hamisítsanak a Magyar Nemzeti Bank nevének felhasználásával. A Volkswagen először azt állította, hogy a konszernnek csaknem 380 millió márka kárt okozott Junger és Schmidt, de később az öszeget 270 millióra csökkentette. A Magyar Nemzeti Bank 1987 júniusában Frankfurtban pert kezdeményezett a Volkswagen ellen annak érdekében, hogy bíróság mondja ki: a banknak a valutacsalásban semmi szerepe nem volt, így nem terheli semmiféle anyagi és egyéb kötelezettség. Az MNB úgynevezett nemleges megállapítási keresetével szemben a Volkswagen viszontkeresetet nyújtott be. Magát Jungert és Schmidtet idén februárban a braunschweigi tartományi törvényszék 6-6 évi szabadságvesztésre ítélte. A bíróság rajtuk kívül tettestársi minőségben három személyre is kirótt egytől három évig terjedő szabadságvesztést. Valamennyiüket folyamatosan és együttesen elkövetett hűtlen kezelés és okmányhamisítás, valamint Schmidt esetében még hűtlen kezelésre való felbujtás bűncselekménye miatt marasztalták el.+++ 1990. november 1., csütörtök 12:45
Vissza »