|
|
|
|
Akik a hírekben szerepelnek: Gro Harlem Brundtland -1.
|
1990 november 1. csütörtök (MTI-Panoráma) - Gyakran
hasonlítják Margaret Thatcherhez - pedig manapság már Gro Harlem
Brundtland nemigen szorul semmiféle összehasonlításra. A norvég
munkáspárti politikusasszony saját személyisége, politikai
karaktere, múltja és jelene jogán a kevés sikeres női politikus közé
tartozik. Bár ezt hazájában is elismerik - mi mást jelentene a
kormányalakítási megbizatás, amit a minap kapott - azért éri elég
támadás. A sajtó nem ritkán vádolja zsarnoki hajlammal, azzal, hogy
nem tűr ellentmondást. A karikaturisták szivesen ábrázolják
diadalittas valkűrként, vagy házsártos családanyaként, amint
minisztereit vagy éppen az ellenzéki képviselőket korholja.
S igaz az is, hogy az 1989-es választások után - amikor Munkáspártja a háború utáni legrosszabb eredményt érte el, a közvéleménykutatások szerint népszerüsége mélypontra zuhant. S mégis: most harmadszor alakíthat kormányt, s megint nem választási győzelmének köszönhetően.
Első megbizatása 1981-ben alig nyolc hónapig tartott: akkor a Munkáspárt volt kormányon, ám Oddvar Nordli egészségi okokból visszavonult. Tőle vette át a miniszterelnöki megbizatást - s ezzel elsőízben került a norvég kormány élére női politikus. Amikor azonban eljött a rendes parlamenti választások ideje, alulmaradt a konzervatív Kaare Willloch ellenében. Sokak szerint a hűvös északon nem tett jó benyomást temperamentumos vitázó stílusa, amely a tévé-párbeszédekben oly élesen el tért a nyugodtabb konzervatív politikus modorától. S bár a következő választáson megint alulmaradt, a Munkáspárton belül markáns egyéniséggé , vitathatatlan vezetővé nőtte ki magát.
1986-ban Willoch egy rosszul sikerült adótörvény miatt lemondott, s Brundtland asszony kisebbségi kormányt alakított. Nem vizsgázott rosszul. Igaz, olyan időszakban került az élre, amely nem kedvezett Norvégiának, mivel a fő exportterméknek számító kőolaj ára meredeken zuhant a világpiacon, Brundtland azonban erős kézzel lett úrrá nem is egy politikai és gazdasági válságon.
1989-ben mégis bukott a Munkáspárt, s ismét jobbközép kormány került hatalomra - megint csak nem tartósan. Jan Syse a három párti koalición belüli nézeteltérések miatt látta jobbnak lemondani, s Brundtland kormányalakítási megbizatásával ismét az a vélemény érvényesült, hogy az erőskezű politikusasszony még a kisebbségi kormány élén is többbet képes tenni az országért, mint a a 165 parlamenti hely többségével rendelkező, ám főként civakodással elfoglalt - jobbközép. (folyt)
1990. november 1., csütörtök 12:30
|
Vissza »
|
|
Akik a hírekben szerepelnek: Gro Harlem Brundtland -2.
|
Gro Harlem Brundtland 1939 április 20-án született Oslóban; 1965-ben az Egyesült Államokban a Harvard egyetemen fejezte be orvosi tanulmányait. 1974-ig hivatását gyakorolta, ám ekkorra már hírnevet szerzett környezetvédelmi tevékenységével, így Trygve Bratteli munkáspárti miniszterelnök felkérésére környezetvédelmi miniszter lett. Az atomfegyverek teljes leszerelésének elkötelezett híve - s ebben a minőségében közeli munkakapcsolat fűzte Olof Palmehoz, a meggyilkolt svéd politikushoz, akinek leszerelési és biztonságpolitikai bizottságában kezdettől fogva közreműködött. 1983 óta elnöke az ENSZ környezetvédelmi bizottságának, s Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár egyik lehetséges utodaként tartják számon világszerte.
Környezetvédőként kivívott nemzetközi tekintélye ellenére Norvégiában sokan azzal vádolják, hogy a hazai ipari és mezőgazdasági szennyezettségről csekély ismeretekkel rendelkezik. Személye már csak családi háttere miatt is állandóan az érdeklődés kereszttüzében áll: férje - akitől négy gyermeke született - egészen 1989-es visszavonulásáig konzervatív külpolitikai elemzőként ténykedett, s a Munkáspárt elszánt birálójaként volt ismert. Az 1989-es választások idején azonban Arne Olav Brundtland felesége pártjának érdekében megvált a konzervatívoktól. +++
Szászi Júlia, MTI-Panoráma
1990. november 1., csütörtök 12:32
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|