 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az 56-os Szövetség kiáltványa
"Nagyvilág polgárai és kormányai, most hozzátok kiáltunk
Mi,
56-osok úgy érezzük, hogy a vérrel kiharcolt demokratikus
vívmányaink és nemzetünk léte végveszélybe került. Éppen ezért most
megismételjük az 56-os mártír Nagy Imre miniszterelnök hajdani
segélykiáltását: segítsetek, segítsetek, segítsetek..."
SZER, Magyar híradó:
Érdemes lett volna odafigyelni Göncz Árpádra
"valószínűleg sok
mindent megtakarított volna magának az ország, ha nemcsak a lakosság
többsége fogadja meg Gönz Árpád államelnök pénteki javaslatát, hogy
őrizze meg türelmét, tartózkodjék a provokációtól, hanem az
Érdekegyeztetető Tanács tagjai is, hogy az egyik fél függessze fel
az áremelést, a másik pedig a blokádot a tárgyalások befejezéséig.
Természetesen nem szeretnék elébevágni a vitának, hogy joga
volt-e egyáltalán az elnöknek javaslata megtételére vagy nem, de azt
hiszem, hogy az események azt igazolják: forintban is, erkölcsiekben
is kisebb lett volna az áldozat, ha megfogadják tanácsát, még akkor
is, ha nem biztosak abban, hogy jogában volt adni.
Erre az államelnökre mindig érdemes odafigyelni. "
|
|
|
|
|
|
 |
EGK - gazdasági és pénzügyi unió - brüsszeli kommentár (1.rész)
|
Brüsszel, 1990. október 29. hétfő (MTI-Panoráma) - Az a
tény, hogy az Európai Közösségek állam- és kormányfőinek római
csúcsértekezletén vasárnap Nagy-Britannia kivételével valamennyi
résztvevő ország vezetői 1994. január elsejét határozták meg a
gazdasági és pénzügyi unió második szakaszának dátumaként, nagy és
bizonyos mértékig váratlan sikert jelent a közösség építését
ösztönző brüsszeli bizottságnak és elnökének, Jacques Delors-nak,
mutatnak rá brüsszeli megfigyelők.
A gazdasági és pénzügyi unió terve nagy mértékben kapcsolódik a
bizottság elnökéhez, aki ezt fontos feltételnek tekintette ahhoz,
hogy miután 1992 végére megvalósul a belső akadályok nélküli
nagypiac a közösségben, tovább folytatódjék az integrációs folyamat.
Delors vezette azt a bizottságot, amely a tagállamok központi
bankjainak kormányzóiból állt és kidolgozta a gazdasági és pénzügyi
unió három szakaszban történő megteremtésének tervét - amely azonban
nem tartalmazott dátumokat. Éppen ez tette lehetővé, hogy előbb,
1990 július 1-től, életbe léptethessék az első szakaszt, amely még
csak a tőkeforgalom teljes szabadságát írja elő a tagállamok között
(és így a nagypiac egyik már lényegében megvalósult követelményét
nyilvánította startpontnak).
Nagy-Britannia, amelynek kormánya ellenzi a gazdasági és
pénzügyi unió végcélját, a közös pénzt, ezt annak idején azzal
fogadta el, hogy a második és harmadik szakasz viszont már csak a
közösség alapdokumentumainak módosítására egyedül jogosult
kormányközi értekezlet döntése alapján valósítható meg. A
kormányközi értekezleten egyetértésre van szükség a megállapodáshoz.
Miután azonban így megindult a gazdasági és pénzügyi unió
megteremtésének ,,önmozgása,,, a bizottság a második szakasz
dátumának pontos kitűzését javasolta. Ez nem sikerült a gazdasági és
pénzügyminiszterek szeptemberi római ülésén, de sikeresen
megvalósult - ezúttal azonban a Thatcher-kormány nyílt ellenzésével
- a római csúcsértekezleten. Az 1994 január 1-ig tartó első szakasz
feladata megteremteni a tagállamok gazdaságpolitikájának olyan
konvergenciáját, amelynek alapján már létrehozható egy közös
központi bankrendszer - amire a harmadik szakaszban (amelynek
dátumát viszont még nem tűzték ki) a nemzeti valuták helyébe lépő
közös pénz épülhet. London ehelyett a nemzeti valutákkal párhuzamos
,,kemény ECU,, meteremtését sürgeti, ami nem a közösség egyedüli,
hanem tizenharmadik valutája lenne. (folyt.)
1990. október 29., hétfő 14:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|