Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › október 28.
1989  1990
1990. augusztus
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak

"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:

Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően

"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság felé. Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi: el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton, aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség tiszteletben tartása. Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének záróokmánya. "

Interjú Fidesz tagokkal

London, 1989. május 3.(BBC, Panoráma) - A brit külügyminisztérium
meghívta tárgyalásokra, illetve tanácskozásokra a Fidesz, azaz egy
független magyar politikai testület tagjait. Munkatársunk Siklós
István beszélget ez alkalomból a delegáció két tagjával, Vágvölgyi
B. Andrással, és Wachtler Tamással.
    
    - Mindenekelőtt azt kérdezem meg Vágvölgyi B. Andrástól, aki a
küldöttségnek az egyik tagja, hogy hogyan jött létre ez a
látogatás?
    
    - A brit követség keresett meg bennünket, a Fideszt, hogy nagyon
örülnének annak, hogy a Fidesztől egy küldöttséget fogadjanak
Angliában, tehát a meghívás a brit külügyminisztériumtól érkezett,
egy hétre hívtak meg bennünket, ami most április 30-ika és május 7-
ike között zajlik.
    
    - És mi a látogatásnak a célja?
    
    - A látogatás célja tulajdonképpen bemutatkozó látogatás
Angliában, az angol politikai élettel ismerkedünk, különböző angol
pártok képviselőivel találkoztunk, így a Munkáspárttal, a
konzervatívokkal, és a szociális és liberális demokratákkal a mai
napig. Ezen kívül találkoztunk William Waldegrave-vel, aki külügyi
államtitkár, és egy órára fogadott bennünket a mai napon, ami igen
fontos dolog és nagy elismerést jelent - nemcsak a Fidesznek, mert
hangsúlyozni szeretném, hogy jelen pillanatban mi nemcsak a Fideszt
képviseljük itt, hanem az ellenzéki kerekasztalt Magyarországról.
    
    - Ami még nem valósult meg.
    
    - Az ellenzéki kerekasztal másfél hónappal ezelőtt megvalósult és
nyolc szervezet a tagja ennek: a Magyar Néppárt, a Magyarországi
Szociáldemokrata Párt, a Kisgazdapárt, a Szabad Demokraták
Szövetsége, a Magyar Demokrata Fórum, Bajcsy-Zsilinszky Baráti
Társaság, a Szabad Szakszervezetek Demokratikus Ligája, és a Fiatal
Demokraták Szövetsége. Remélem, hogy nem hagytam ki semmit.
    
    - Éppen a Fiatal Demokraták Szövetsége volt az a szervezet,
amelyiket a Magyar Szocialista Munkáspárt nem akart elfogadni
tárgyaló félnek...
    
    - Ez így igaz. Ez két okra vezethető vissza. Az egyik az, hogy úgy
tűnik, hogy a Magyar Szocialista Munkáspártnak és sajtójának,
illetve napilapjának, a Népszabadságnak még mindig úgy tűnik, hogy
mi volnánk a leginkább a mumusa, minket szerettek talán legkevésbé
az ellenzéki szervezetek közül. Másrészt pedig - tegyük a szívünkre
a kezünket - a Fidesz elkövetett annyiban egy politikai hibát, hogy
a MISZOT tagsága révén, tehát a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek
Országos Tanácsában való részvétel címén elmentünk január végén,
illetve február elején - most nem emlékszem pontosan - az MSZMP-vel
tárgyalni.
    
    Egy Fidesz képviselő ezen a bizonyos kétoldalú tárgyalásokon,
amikor is a Fejti György vezette MSZMP küldöttség tárgyalt a
függetlenekkel - ez egy hiba volt, mert így az MSZMP letudottnak
vélte a Fideszt, ami teljesen hibás dolog, mert a Fidesz azt
hiszem, hogy jelentőségében és nagyságrendileg több mint a MISZOT.
    
    Úgyhogy a MISZOT-tagságot mi mindig is egy ilyen fórumnak fogtuk
fel, hogy a KISZ-szel és másokkal - tulajdonképpen egy politikai
porond, egy politikai ring - ahol véleményeket ütköztethetünk.
    
    Úgyhogy a Fidesz külpolitikájáról - hogy erre visszatérjünk az
angliai látogatás kapcsán - nagyon fontosnak tartom ezt a Fidesz-
látogatást, hiszen ez az első hivatalos külföldi kormány által
történt meghívásunk, és reméljük, hogy ezt mások is fogják követni.
    
    Lényege az, hogy a Fidesz külpolitikájáról, hogyha nagyon röviden
kellene beszélnem, akkor azt mondanám, hogy ez egy hárompólusú
külpolitika. Hárompólusú abban az értelemben, hogy az elsődleges
fontosságú számunkra a Kelet- és közép-kelet-európai demokratikus
szervezetekkel való kapcsolatkeresés.
    
    Éppen a napokban, tegnap, május 3-ikán (sic!) egy jelentős létszámú
Fidesz-küldöttség járt Varsóban a lengyel alkotmány napján, és ott
a Szolidaritás, a Független Lengyel Diákszervezet és más független
szervezetek vezetőivel találkoztak.
    
    Elég rendszeresen járunk Prágába, illetve Pozsonyba a Charta-77 és
más csehszlovák független szervezetek aktivistáival találkozni, és
nem oly rég vettük fel a kapcsolatot az Észt Népfronttal, a
Moszkvai Demokratikus Peresztrojka Klubbal és még más
szervezetekkel is. Ezt nevezném akkor egy pólusnak.
    
    A másik pólus - ez, ami sokkal tapogatózóbb, amit még nem igazán
tudunk - ez pedig az, hogy nyugat-európai és az észak-amerikai
kormányok felé, illetve ugye országok felé való tapogatózás. Itt
elsősorban persze a pártok felé a nekünk partnerszervezetekként
számba jöhető ifjúsági szervezetek felé keressük a kapcsolatokat.
    
    Tulajdonképpen két extrémitást zárnánk ki ebből - tehát mindenkivel
tárgyalunk itt Angliában is, mint mondottam, mind a három komoly
párttal tárgyaltunk - két extrémitást zárnánk ki: egyfelől a
szélsőjobboldali fasisztoid szervezeteket, másfelől pedig a
kommunistákat. De ugyanakkor ezt is konkrétan kell elbírálni, mert
például azt hiszem, hogy ez egy nagy hátrány volna számunkra,
hogyha teszem azt amennyiben az olasz kommunista párt megkeresne
minket - és nem vennénk fel a kapcsolatot velük egy ilyen okból.
    
    Úgyhogy természetesen a szélsőségektől mentesen, de a demokratikus
kormányokkal, illetve a demokratikus szervezetekkel mindenképpen
szeretnénk kapcsolatba kerülni.
    
    Harmadik pólus: a magyar emigráció. A magyar emigrációval
kapcsolatban vannak rossz tapasztalataink. Már olyan értelemben is
rossz tapasztalataink, hogy a fejünkre olvassák azt, hogy
amennyiben a magyar emigráció bizonyos rétegeivel találkozunk -
erre elég jó példa volt, amikor a Fidesz február végén bemutatkozó
látogatáson volt Bécsben a magyar emigrációnál, és utána a
Népszabadság egy aljas cikkben támadta meg ezt az utunkat - amit
hát azóta több helyen visszautasítottunk, a Magyar Rádióban, a
Népszabadság kértünk hibaigazítást és a Beszélőben is jelent meg
erről cikk. Éppenséggel én írtam.
    
    Szóval itt arról van szó, hogy a magyar emigrációnak is van egy
szélsőjobboldala,amivel nem keresnénk a kapcsolatot, ellenben azzal
a demokratikus vonulattal, amit olyan orgánumok jellemeznek, mint
amilyen a párizsi Irodalmi Újság, a Magyar Füzetek, a chicagói
Szivárvány, és még sorolhatnám - ebben az irányban tapogatózunk.
    
    - Wachtler Tamás a Fidesz Angliában tartózkodó delegációjának a
tagja. Mindenekelőtt azt szeretném megkérdezni, hogy az egyik
legfontosabb akciója a Fidesznek eleddig a képviselők visszahívása
volt. Ennek az akcióinak az elindítása. Hogyan történt ez, és mi
jelen pillanatban a helyzet e téren?
    
    - A képviselők visszahívásánál az első lépcső Vida Miklósnak, a
Parlament alelnökének a visszahívása, illetve a visszahívás
megszervezése volt. Ez az október 7-ikei botrányos parlamenti
ülésszak után kezdődött, amikor - mint tudjuk - a zárt ülésről,
bizonyára mindenki emlékszik erre a bizonyos ülésszakra, ahol a
Bős-nagymarosi vízlépcsőről döntöttek, és ezután kezdte el a Fidesz
Műegyetemi és VIII. kerületi csoportja a Vida Miklós képviselőnek a
visszahívását megszervezni. Hamarosan sikerült összegyűjtenünk
elegendő - bőven elegendő - aláírást, amit be is nyújtottunk. Ezek
után a Népfront körülbelül 80 napig ült ezeket az aláírásokon, nem
csináltak semmi lényegeset - pontosabban a választási elnökség - és
végül kiderítették, hogy mit ad Isten, egy százalékkal kevesebb az
aláírás, mint amennyire szükség van. Ez egy meglehetősen botrányos
dolog volt, és különböző akciókat terveztünk ennek a támadásnak az
elhárítására, de közben Vida Miklós lemondott, és ezzel a dolog
szerencsésen záródott,.
    
    Közben került sor a Dauda Sándor zuglói képviselő visszahívásának a
megszervezésére. Egy nagyon érdekes fordulatot vett itt az ügy.
    
    Ugyanis - bár az aláírások összegyűltek, és a választási elnökség
elismerte az aláírások hitelességét - Dauda Sándor közölte, hogy ő
nem hajlandó lemondani, hanem felveszi a harcot - úgymond -, tehát
most egy nagy megméretés előtt áll ez a - hadd nevezzem
mozgalomnak.
    
    Teljes sikerrel járt Cservenka Ferencné gödöllői képviselőnek a
visszahívása, aki szintén az Országgyűlés alelnöke volt régebben. Ő
le is mondott. Azután tulajdonképpen egy visszahívási akciónak
tekinthető Apró Antalnak a lemondása - ő ugyanis azért mondott le,
mert szegedi Fidesz-csoportok elkezdtek aláírásokat gyűjteni a
visszahívására. Erre úgy megijedt, hogy rögtön lemondott. És azért
nap, mint nap hallunk még olyan terveket, hogy máshol is
szeretnének ilyen akciót megszervezni.
    
    - És ezekben az akciókban a Fidesz, mindenütt részt vesz, vagy
csak kezdeményező szerepet vállal?
    
    - Nem, én azt mondom, hogy hála Istennek nem mindenhol a Fidesz
az, amelyik a kezdeményező. Úgy értem, azért mondom azt, hogy hála
Istennek, mert ez a dolog segített a társadalomnak, egy kicsikét
felébrednie, észrevenni, hogy képviselőknek valóban mi a dolguk és
mi a felelősségük. Én nagyon örültem annak, amikor megtudtam, hogy
Cservenkánénak a visszahívását például a gödöllői Demokrata Fórum
kezdeményezte. Az természetesen hozzátartozik a dologhoz, hogy a
Fidesz-aktivisták azok mindenhol teljes mellszélességgel részt
vesznek ezekben az akciókban.
    
    - És ennek a célja az, hogy ráébressze a képviselőket arra, hogy a
választókat kell, hogy képviseljék, vagy pedig változást akar a
parlament összetételében?
    
    - Azt gondolom, hogy naivitás volna azt feltételezni, hogy a
demokrácia-csinálás magyar módja lehetne az, hogy a képviselőket
egyenként visszahívni a parlamentből és kicserélni újakra. De
mindenképpen fontos az, hogy felelősségtudatot próbálunk ébreszteni
a képviselőkben. Hallani ilyen hangokat, hogy képviselők egymást a
Fidesszel ijesztgetik a Parlament folyosóján, és az is egy új
tendencia a Parlamentben, hogy most minden képviselő a választóira
hivatkozva beszél. Szóval én azt gondolom, hogy azért van eredménye
ennek a dolognak.
    
    - Tehát ezt tovább óhajtja a Fidesz csinálni, hogy szemmel tartja
a képviselőket - és azok a képviselők, akik nem úgy szavaznak, és
nem úgy képviselik a választók ügyét, ahogyan azt illenék, akkor
azokkal szemben ezt az eljárást kilátásba helyezik?
    
    - A kérdés első felére a válaszom: igen. Tehát természetesen
továbbra is figyelemmel kísérjük, ami a parlamentben történik. Az,
hogy a képviselők visszahívását kezdeményeznénk-e? - itt azt
gondolom, hogy nem a Fidesz kezdeményezi a képviselők
visszahívását, hanem egyrészt a választók kezdeményezik az
aláírásukkal, másrészt pedig nem is a Fidesz szervezi meg ezt az
aláírásgyűjtést, hanem a Fidesz egyes csoportjai. Tehát nincs egy
központi Fidesz-álláspont arról, hogy ezt, vagy azt a képviselőt
most vissza kell hívni, hanem ha egy csoport úgy látja, hogy ez
indokolt, és segítséget kér a központtól, a Fidesz választmánytól,
a Fidesz irodától, a Fidesz vezetőségétől, akkor természetesen
lehetőségünkhöz képest minden segítséget megadunk. De ezek lentről
indulnak, ezek a dolgok.
    
    - És a Fidesz maga akar-e képviselőjelöltet állítani? Van-e olyan
szándéka-célja, hogy részt vesz az Országgyűlés munkájában?
    
    - Feltétlenül. A Fidesznek a közel jövőben a politikai
aktivitásában első helyre kell, hogy kerüljön az országgyűlési
választásokon való indulás, és a helyhatósági választásokon is
természetesen. Tehát a közeljövőben erre fogjuk a hangsúlyt
fektetni. És gondolom a többi független szervezet is természetesen.
    
    Az ellenzéki kerekasztal többi tagja is.
    
    - És innen Londonból milyen tapasztalatokat visz, vagy remél
visszavinni Wachsler Tamás?
    
    - Számomra az nagyon lelkesítő itt, hogy mennyire partnerként
kezelnek minket. Én azt vélem legalábbis felfedezni - lehet, hogy
ez csak a legendás angol udvariasságnak köszönhető -, hogy kicsit
bennünk látják a jövőt, tehát a "bennünk" ez most a többes szám
első személy ez nemcsak a Fideszt jelenti, hanem a magyarországi
ellenzéki szervezeteket. Tehát az itteni pártok és a kormány tagjai
úgy tárgyalnak velünk, mint a lehetséges alternatívával
Magyarország jövőjét tekintve. +++
    


1989. május 3., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD