|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF egri szervezetének távirata a kormánynak
"Kérjük Önöket, hogy állhatatos és higgadt
munkával őrizzék meg a békés forradalom lehetőségét. A rendkívüli
áremelések minket is sújtanak, de ezt elviselnünk hazánkért vállalt
kötelességünk. Elítéljük a szélsőséges és erőszakos megoldások
hirdetőit. Törvények által szavatolt rendben kívánunk élni.,"
SZER, Világhíradó:
Az Európai Közösség aggodalamai Magyarországot illetően
"A Közép- és Kelet-Európában jelentkező számos és sürgős
probléma láttán az Európai Tanács - amellyel a magyar kormány
felvette az érintkezést - kifejezte szolidaritását eme ország arra
irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldja súlyos gazdasági
problémáit, és hogy tovább fejlődjék a piacorientációjú gazdaság
felé.
Az Európai Tanács - folytatódik a nyilatkozat - újra leszögezi:
el van tökélve arra , hogy szilárdan támogatja Magyarországot a
demokrácia, a stabilitás és a gazdasági fejlődés felé vezető úton,
aminek előfeltétele, minden erőszak elutasítása, és a törvényesség
tiszteletben tartása.
Az Európai Közösség és tagállamai ebben a kontextusban a
gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet keretében
segítséget fognak nyújtani Magyarországnak, hogy megbírkózhassék
problémáival, kiváltképpen az energiaellátáséval. Ugyanígy
erőfeszítéseket fognak tenni, hogy rövid időn belül bilaterális
segítséget is nyújtsanak, mégpedig az Európai Közösség kölcsöne
második részének átutalása útján - így az Európai Tanács ülésének
záróokmánya.
"
|
|
|
|
|
|
|
Jalta csendes revíziója
|
(Jürgen Miminsky) Köln, 1989. április 16. (Deutschlandfunk) - Mihail Gorbacsov kijelentésének megfelelően jár el, és senki sem vitatja, hogy alapvető változások történnek a szovjet birodalomban. Moszkva reformkényszer előtt áll. A nagyhatalmi terjeszkedés politikáját egyelőre a háttérbe állították. A gigászi reformfeladatok teljesítése megköveteli a katonai célok módosítását, legalábbis a Szovjetunió határain kívül. A Kreml tengeren túli politikája már expanzív beállítottságú. Kelet- és Közép-Európa országai újra a nemzeti önrendelkezés kérdésein gondolkodhatnak. Magyarországon megindult a politikai erjedés, Lengyelország alapvető változások előtt áll, Prága és Bukarest saját népe ellen próbálkozik restaurációval, Szófia szélárnyékban kifulladva várakozik, Honecker hőn áhítja a Gorbacsov-korszak végét, és serényen szidolozza a rozsdafoltoktól vörhenyes vasfüggönyt, amely már csak egy elavult rendszer széthullásának utolsó szakaszát hivatott takarni. A politikai tavasz Budapesten a legszebb. A reformok fölött Nagy Imre szelleme lebeg. Egy totalitárius párt a pluralizmus nagy kalandjáig merészkedett. A tüntetéseken olyan jelszavakkal találkozhatunk, amelyeket évtizedeken át csak négy fal között mertek elsuttogni az emberek. Ismerős jelszavak: pluralizmus, demokrácia, a szovjet csapatok kivonása, a semlegesség. Az utcákon piros-fehér-zöld lobogók tengere, a vörös zászlók unalma a múlté. A tévéhíradóban többet találkozhatunk az amerikai nagykövettel, mint a szovjet kollégájával, akit alig ismer valaki, és akit még ennél is kevesebben akarnak megismerni. Varsóban ugyancsak változnak a viszonyok. Az első alkotmány 1795- ben íródott Lengyelországban. A 200 éves évfordulóra talán új alkotmányt kap a nemzet, s az önrendelkezés fogalma tartalommá telítődik. Kelet-Európában Jalta csendes revíziója történik, s méghozzá a megállapodás eredeti értelmével. A kölcsönös megértés alapja az önrendelkezési jog volt, de később már csak Sztálinnak volt szava. II. János Pál pápa június elején Skandináviába látogat. A pápa némelyik beszédében a semleges Finnország példája mintaként, modellként jelenhet meg Lengyelország, de az egész Kelet-Európa előtt is: befelé pluralizmus, kifelé semlegesség, anélkül, hogy megkérdőjeleznék a politikai, katonai szövetségek szükségességét. Csendesnek nevezhetjük Jalta revízióját, de titkosnak nem. Moszkva időről időre figyelmeztetően megemeli mutatóujját, Amerikában némelyek hangosan gondolkodnak az európai egyensúly, egy új Jalta kérdéséről. A vörös expanzió megtorpant, a misszionáriusi lendület befelé irányul, Moszkva forradalmi módon teszi kérdésessé az ancien régime létét. Csupán idő kérdése, mikor fog az önrendelkezési jog, Jalta alapeszménye megvalósulni Kelet-Európában. Ezt demokratizálódásnak is nevezhetjük. Meglehet, hogy ezt még túl korainak érzik a Szovjetunióban, de Kelet- és Közép-Európa kultúrnépei, amelyekre a jaltai szerződés vonatkozik, bizonyára másképpen éreznek. +++
1989. április 16., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|